Miért érezte szükségét a kormány, hogy visszanyúljon a járási rendszer intézményéhez?
ÉKES GÁBOR: Ahhoz, hogy ezt megértsük a rendszerváltozás idejére kell visszatekintenünk. Ekkor az önkormányzatok függetlenségének és önrendelkezésének támogatása mellett megindult az a gyakorlat, hogy az egyébként klasszikusan állami feladatokat a helyi önkormányzatokra telepítették - csökkentve ezzel a központi költségvetés terheit - úgy, hogy az ehhez szükséges pénzt nem rendelték hozzá. A megnövekedett feladatellátás költségeinek kigazdálkodását az önkormányzatokra bízták. Ez kezdetben még nem jelentett problémát, hiszen az önkormányzatok születésük pillanatában a területükön fellelhető állami vagyon nagy részét is megkapták. A vagyongazdálkodásból, a vagyon értékesítéséből a többletfeladatokat, még ha a fejlesztések rovására is, sokáig el tudták látni. Noha már 2002-től látható volt a rossz tendencia, a szocialista kormányok mégis egyre nagyobb nyomás alá helyezték az önkormányzatokat, hogy csökkentsék – látszólag – az államháztartási hiányt.
Hogyan voltak képesek az önkormányzatok ebben a helyzetben gazdálkodni?
É. G.: 2005 és 2010 között, míg az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatások szinte felére csökkentek, addig az állam által átruházott feladatok ellátásának költsége megháromszorozódott. Ebben a helyzetben az önkormányzatok nem tudtak mást tenni, mint hogy hitelfelvétellel, a vagyon még intenzívebb értékesítésével igyekeztek a forrást megteremteni a rájuk kényszerített állami feladatok ellátásához. Ennek következtében kialakult egy hatalmas, ma már kontrollálhatatlan önkormányzati adósságállomány. Az eladósodás az önkormányzatok mozgásterét a valóban önkormányzati feladatok területén jelentősen beszűkítette, gyakran a pályázati önrészek biztosításához is hitelfelvételre kényszerültek.
A problémára Lamperth Mónika (MSZP) is már 2007-ben felhívta a figyelmet. Egy parlamenti beszédében amellett érvelt, hogy nem szabad az önkormányzatokat beszorítani a kötelező feladatok közé, hiszen akkor abban merül ki tevékenységük, és nem lesz elegendő mozgásterük szabadon választott feladataik ellátására. Sajnos az akkori kormánykoalíció véleményét nem vette figyelembe. Ebben a helyzetben kellett lépnie az új kormánynak az önkormányzatok megmentése, az államigazgatási feladatok biztonságos ellátása és nem utolsó sorban egy költséghatékonyabb rendszer kialakítása érdekében.
Milyen előnyöket várhatunk a közigazgatás átalakításától?
É. G.: Természetesen az új államigazgatási modellt rengeteg támadás éri. Egyesek az önkormányzatok autonómiájának megsértését látják benne, drágábbnak, pazarlónak állítják be. Mindez könnyen cáfolható. Az önkormányzat autonómiáját biztosító három hatáskör – a szabályozás, a gazdálkodás valamint a szervezeti és társulási autonómia - egyike sem sérül. Egyébként sokkal inkább csorbították az önkormányzatok autonómiáját a szocialisták kormányzása idején létrehozott kistérségi társulások, melyek súlyos érdekütközéseket generáltak az egyébként önállóságra törekvő helyi önkormányzatok között. Drágábbnak és pazarlóbbnak sem nevezhető a járási rendszer, hiszen Budapesten ugyan kerületenként alakulnak ki a hivatalok, de ezzel párhuzamosan csökken az önkormányzati bürokrácia költsége is. Vidéken pedig egy járási hivatal fogja ellátni több település államigazgatási feladatait. Egyes településekkel a közvetlen kapcsolatot a kormányablakok fogják jelenteni, ami lényegesen leegyszerűsíti és költséghatékonyabbá teszi az ügyintézést, valamint azzal, hogy egy helyen szinte minden ügy intézhető, egy ügyfélbarát megoldást kínál.
Mostanában halljuk a hírekben az önkormányzati adósság átvállalását is. Mit jelent ez?
É. G. Az önkormányzatok adósságának részleges átvállalását természetesen már nem éri annyi kritika. Erről inkább hallgat az ellenzék, mivel kommunikációs stratégiájába egyelőre nehéz beleilleszteni. Ez Kispesten egyébként az állam részéről kb. 400-500 millió Ft hitel átvállalását jelenti. A kormánynak ez a lépése is szerintem inkább azt mutatja, hogy nem az önkormányzatok meggyengítése a cél, hanem ellenkezője, hogy az önkormányzatok végre az önkormányzatiság lényegének megfelelően, megfelelő mozgástérrel rendelkezve szabadon végezhessék feladataikat, szolgálhassák a közjót olyan ügyekben, amikben a helyismeret nélkülözhetetlen.A kenyérszöveg ide jön...
|
RSS
