| |
2021. szeptember 03. 20:57smisi05 ⇒ A Gajda-féle kispest-ben olvastam a szoboravatásról szóló riportot. Az első szónok, Hiller István kulturált hangvételü beszédet mondott, ...Szent István-szobrot avattak 2020. április 24. 13:16Suleczki258 ⇒ Ez azt jelenti hogy mostantol a 65 év felettiek hajnaltol délig szorakozhatnak kispesten,elöször a piacon és 9 töl a boltokban? Jol ...Változik a kispesti piacok látogathatósága  |
|
| |
| |
|
|
| |
|
|
| |
Közeledik a farsang farkaGyorsan telnek a februári napok, s nemsokára véget ér az év hagyományosan legvidámabb időszaka, a farsang. Mindannyian tudjuk, hogy farsangkor mi a szokás: jelmezekbe öltözünk, farsangi bulikba járunk, sokat eszünk-iszunk, és közben már alig várjuk, hogy elmúljon a tél. De tudjuk-e, hogy elődeink pontosan miért és hogyan mulatoztak ezekben a napokban, s milyen szokások gazdagították a farsangi időszakot? Sok érdekességet tudhatunk meg róla, ha kicsit utánajárunk. A farsang évenként ismétlődő, vízkereszttől (január 6.) a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tartó időszak, melyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, maskarás felvonulások jellemeznek. A szokások és mulatságok szempontjából leginkább fontos időszak a farsang utolsó három napja volt, amit a magyar hagyomány farsang farkának nevez. Ilyenkor rendezték a bálokat, melyeknek elsősorban a párválasztásban volt fontos szerepük. Rendhagyó módon ebben az időszakban az asszonyok is rendezhettek külön mulatságot, ahova a férfiakat nem engedték be, korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra vigadtak. A farsang volt hagyományosan a lakodalmak legfőbb ideje, éppen ezért ez az időszak adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, sőt, gyakran durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. Ezeknek a dorbézolásoknak nagy lakomáknak célja az volt, hogy a természetet is hasonló bőségre késztessék. A mértéktelen mulatozás miatt az egyház a középkorban az ördög ünnepének tartotta és tiltotta bujaságot szimbolizáló szokásai miatt. Az 1500-as években így fakadtak ki a papok a farsang rossz hatása miatt: „Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulatsággal és fajtalan énekkel dicsőítenek, megvetvén a Krisztust!” Az ördög személye gyakran meg is jelent a mulatságok alkalmával, hiszen a legjellegzetesebb eseménye a farsangnak az álarcos, jelmezes felvonulás volt. Ilyenkor gyakran adtak elő valamilyen történetet is, az utcán megállva mókáztak, tréfás jeleneteket rögtönöztek. Az ördög mellett leginkább a koldus, betyár, borbély, vándorárus, menyasszony, vőlegény, medve, ló, gólya és kecske alakok megjelenítése volt népszerű. A jelmezesek házról házra jártak, játékuk fejében ételt, italt kaptak. A maskarás felvonulások, bálok lezárásaként a tél kiűzését, a tavasz várását különleges népszokással jelenítették meg a farsang utolsó napjaiban. A téltemetés eszköze a kiszebáb volt, melyet leggyakrabban öregasszonynak formáltak, szalmából vagy rongyból készítettek el, s a farsangot jelképezte. A bábut végigvitték a falun, felgyújtották, vízbe dobták, vagy a hóba temették, ezzel szimbolizálva a tél uralmának végét.
A 40 napig tartó böjt előtt a hamvazószerdát követő csütörtök volt az utolsó nap, amikor a mértéktelen evés, ivás, mulatozás még megengedett volt. A mostanában megint népszerű torkoscsütörtök arra szolgált, hogy a farsangból megmaradó ennivalókat elfogyaszthassák, hiszen „inkább a has fakadjon, mint az étel megmaradjon!”
Az elmondottakból kitűnik, hogy senki sincs még lemaradva, aki most szeretne farsangi mulatságba menni, vagy jelmezbált szervezni. Sőt! Az igazi farsangi időszak csak most veszi kezdetét! Március 8-ig, azaz húshagyó keddig ugyanis még nyugodtan dorbézolhatunk. Mulassuk is ki magunkat, hogy aztán megnyugodva, lecsendesedve vághassunk neki a nagyböjti időszaknak! Aki megteheti, látogasson el február 26-án A Wekerlei Társaskör Egyesület és a Wekerlei Gyermekház közös programjára, ahol téltemetésnek lehetnek szemtanúi és aktív résztvevői az érdeklődők. A programok 15.30-tól kezdődnek kiszebáb készítéssel a Wekerlei Gyermekházban, utána télűző felvonulás veszi kezdetét, hogy végül a Kós Károly téren felállított kiszebáb elégetésével közösen temessük el a telet, s köszöntsük végre a tavaszt!
|
 |
|
|
|
| |
2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. |
Powered by Kohr-ah |
|
RSS
