Dódity Gabriellát elítélte a bíróság, a képviselő fellebbezést nyújt be

Nem fogadja el az ítéletet és fellebbezést nyújtott be Dódity Gabriella és ügyvédje, miután a bíróság elítélte a Lackner Csaba, ex-MSZP-s képviselő által indított rágalmazási perben. Ugyan a nyilvánosságra került tivornyázós videók kapcsán országos hírnévre szert tett Lackner, azt kifogásolta a képviselőnő még 2019 tavaszán „fehér poros orrokat” és „kihúzott csíkokat” emlegetett az önkormányzati képviselővel kapcsolatban egy Facebook-kommentben. Lackner ennek alapján perelt, azt kérve a bíróságtól, hogy ítélje Dódityot 180 órányi közmunkára és kötelezze 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetésére. A bíróság első fokon csak megrovásban részesített, a képviselőnőnek viszont csak a felmerült költségeket kell megfizetnie, harmincnégyezer forintot.

Lackner Csaba elfogadta az ítéletet, Dódity és ügyvédje fellebbezést jelentett be, mivel a bíróság nem adott helyt a valóságbizonyítás iránti kérelmüknek. Ennek annak fényében lehetne helye, hogy 2019 őszén a Hírtv számos olyan kép- és hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyeken Lackner fehér port rendezget csíkokba egy tányéron. Az ítélet indoklásában a bíró elmondta, hogy miért zárta ki a valóság bizonyításának lehetőségét Dódity Gabriella számára.

– Amennyiben vizsgáljuk az elkövetési időt és a terhelti oldalt a közérdeknek minősülő magánjelleg kapcsolatában, akkor kijelenthetjük, hogy nem a Facebook az a fórum, ahol a nyomós magánérdek vagy közérdek szerepet játszhat, ezért a bíróság a bizonyítási indítványokat elutasította – indokolta a bíró, hogy miért nem engedte a valóság bizonyítását.

– Az ítélet nem engem csapott arcul, hanem az igazságot. Aki látta és hallotta a felvételeket Lackner Csabáról, annak nincs kérdése. Úgy érzem, a társadalom igazságérzetét is arcul csapta a mai ítélet, de fellebbezünk és megyünk tovább – mondta Dódity Gabriella a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón.

Bánsághy Dániel, Dódity Gabriella ügyvédje elmondta: az ítéletben sérelmezték, és a jogba vetett bizalmamat az ásta alá a leginkább, hogy a tisztelt bíróság úgy ítélte meg, hogy a valóságbizonyításnak nincsen helye.

- A bizonyításnak helye lett volna, hiszen közszereplő által közszereplőre tett kijelentések valóságtartalmának bizonyítását lehetővé kell tenni egy jogállamban – szögezte le az ügyvéd.