Béremelés az egészségügyben, a kulturális és szociális területen is

A magyar gazdaság sikeresen vészelte át a koronavírus-járvány okozta krízishelyzetet: a kormányzati intézkedések eredményeképpen a második negyedévet a várakozásnál is nagyobb gazdasági növekedés jellemezte, amely akár a 8 százalékot is elérheti.

Nő a szociális területen dolgozók bére

A jó eredményeknek köszönhetően a vártnál nagyobb mértékben nőnek a nyugdíjak, a gyermeket nevelő családok visszakapják az szja-t, a bérek pedig számos szektorban emelkednek majd jövő év januártól. A szociális területen dolgozók bére 20 százalékkal nő, ez valamennyi szociális és gyermekvédelmi intézmény vagy szolgáltató dolgozójának jár, függetlenül attól, hogy munkaadója állami, önkormányzati, egyházi vagy civil fenntartású.

Az egészségügy, a kultúra is érintett

Az egészségügyi dolgozók a 2019-ben megkezdett béremelési program soron következő, utolsó lépcsőfokának eredményeként átlagban 21 százalékkal keresnek majd többet jövőre, mint ebben az évben. A béremelés több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, aki állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású járóvagy fekvőbeteg-ellátási intézményben vagy az alapellátásban dolgozik. A kulturális területen dolgozók fizetése is emelkedik 20 százalékkal. A nagy közszolgáltatók közül a Volánbusznál átlagosan 10, a Magyar Postánál 9, a Nemzeti Vízműveknél pedig 7 százalékkal nő a dolgozók bére, a fegyveres és rendvédelmi szervezetek hivatásos tagjainak pedig hat havi bért fizet ki a kormány a jövő év elején. Ez az összeg – az úgynevezett fegyverpénz – háromévente jár, ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot.

A Gyurcsány-korszak rémképe

Végül, de nem utolsósorban érdemes szót ejteni arról is, hogy jövőre szinte biztosan havi bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér, ami a családtámogatások növekedését is magával hozza. Ha az emelkedés bekövetkezik, akkor 2022-től több lesz a minimálbér összege, mint a megszorítás-párti Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az átlagbér volt. Érdekesség: bizonyára kevesen emlékeznek rá, hogy a baloldali kormányok idején Burány Sándor, kispesti MSZP-s országgyűlési képviselője foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterként tevékenykedett, ám maradandót, ahogy napjainkban, úgy akkor sem alkotott. Akkoriban – 2003 és 2004 között – a minimálbér összege alig volt több havi bruttó 50 ezer forintnál. A szocialisták béremelések helyett sokkal inkább az általuk okozott „tűz” oltásával voltak elfoglalva: elvonásokkal és adóemeléssel próbáltálták elejét venni a válságnak – sikertelenül.