A Szent György-nap és húsvét vasárnap magyar néphagyományban betöltött szerepéről Smid Bernadett, Kispesten élő néprajzkutató, az ELTE Néprajzi Intézete tanársegédjének útmutatásai alapján írunk.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatokat ezen a napon hajtották ki a legelőkre először. A kihajtáshoz számos hiedelem és szokás fűződött, amellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek előidézni. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.
Szent György-nap volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihály napig volt érvényben. Egyes helyeken érdekes szokás volt a juhbemérés ezen a napon. Ilyenkor állapították meg, hogy a lemért tejmennyiségnek megfelelően a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot.
Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak is tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Az asszonyok kötényükkel szedték össze a reggeli harmatot, ezt a tejesfazékba csavarták, hogy sok vajuk legyen. Hittek abban, hogy a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Általában ilyenkor vetettek kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a szent György-napja körüli időszakhoz. Úgy tartották, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A hiedelem szerint a szent György-nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.
Ne feledkezzünk azért meg arról sem, hogy idén Szent György napja elsősorban azért különleges, mert egybeesik húsvét vasárnapjával. Természetesen ehhez a naphoz is sok népszokás kapcsolódott.
Húsvétvasárnappal ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik a magyar elnevezése is. Húsvétvasárnap reggel piros tojást kell tenni a mosdóvízbe, és arról kell mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Más nagy ünnepekhez hasonlóan ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott. Nem sepertek, nehogy elseperjék a másnapi locsolókat, nem főztek, és varrni sem volt szabad.
Jellegzetes húsvéti szokás volt vasárnap a határjárás, melynek a tavaszi vetések mágikus védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja. Ekkor ismertették meg a természetes és mesterséges határjeleket a fiatalokkal: a legényeket jelképesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a határ nevezetes pontjaira.
A két ünnepnap szokásai bőségesek, és egyes elemei ellentmondásban is vannak egymással. Ha e szokások mindegyike falvainkban ma is ugyanilyen élő lenne, törhetné nép a fejét, hogy egyeztessék össze a két ünnepet…
|
RSS
