Ugyan a Kárpátaljai Tragédia című film témája megrázó, de a film bemutatója megható jelentekkel és örömkönnyekkel fűszerezett volt a teltházas Kispesti Kaszinóban.
Megtelt a Kispesti Kaszinó a Kárpátaljai Tragédia című dokumentumfilm bemutatóján
A filmbemutatón köszöntötték a film készítőit, szereplőit, Dódity Gabriellát, a Kispesti Társaskör vezetőjét, Menczer Erzsébetet, a SZORAKÉSZ elnökét és az éppen 93 éves, Kispesten élő Fóris Kálmánt, aki egyike azon kevés túlélőnek, akiket elhurcoltak a szovjet munkatáborokba.
A Kárpátaljai Tragédia című filmben Fóris Kálmán mesél az átélt borzalmakról
A 93 éves Fóris Kálmánt Dódity Gabriella, a Kispesti Társaskör elnöke köszöntötte fel
A kispesti Gulág-túlélő a kárpátaljai Tiszabökényben született és élt, onnan vitték őt is malenkij robotra. Megjárta a szolyvai, a szanoki és a sztarijszambori hírhedt haláltáborokat. Ő egyébként a Kispesti Társaskör Egyesület egyik alapító tagja. A film készítői éppen ezért döntöttek úgy, hogy a civil egyesület mutathatja be azt a rendkívüli alkotást, amelyet a Gulág Emlékbizottság is támogatott.
Menczer Erzsébet és Dódity Gabriella ajándékkal készült az ünnepeltnek
Dódity Gabriella, a Kispesti Társaskör elnöke beszédében külön kitért a film elején olvasható Hamvas Béla idézetre: „A lélek a túlvilágon csak akkor nyugszik meg, ha akad a földön valaki, aki élete igazságát kimondja” – és köszönetet mondott mindenkinek, aki a múlt feltárásán dolgozott, és dolgozik. Továbbá elmondta, hogy a magyar kormány a tavalyi évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánította, ennek keretén belül a Kispesti Társaskör több pályázaton sikeresen szerepelt.
- Közel 800 kispesti diák vehetett részt az egyesületünk által szervezett rendhagyó történelem órán, kiadványt adtunk ki, de forgattunk kisfilmet Fóris Kálmán bátyánk történetéről is. A legnagyobb büszkeségünk pedig a közeli Templom téren felállított Málenkij robotra elhurcoltak emlékműve – emlékeztetett Dódity Gabriella, aki beszéde utána ajándékkosárral köszöntötte a 93. életévét betöltött Fóris Kálmánt, aki meghatottságában csak annyit mondott: egészséget, önzetlenséget, szeretet kíván mindenkinek, mert ha szeretet van, akkor minden van.
Dupka György történész is egy meglepetéssel állt elő. Ő szintén Tiszabökényben született, ráadásul Fóris Kálmán a történész édesapjával, Dupka Józseffel együtt raboskodott a szovjet munkatáborokban.
Fóris Kálmán és Dupka György. Mindketten Tiszabökényből származnak
- Kálmán bátyám, tiszabökényiek vagyunk mindketten – mondta Dupka György. - A falu azt kéri, hogy adjam át üzenetüket, hogy erőt, egészséget, boldogságot kívánnak még számos éven át. Köszönjük, hogy vagy nekünk – ezekkel a szívből jövő szavakkal köszöntötte Tiszabökény a Kispesten élő Gulág-túlélőt.
Menczer Erzsébet (SZORAKÉSZ) és Dupka György történész karöltve dolgoznak azon, hogy feltárják a múlt elhallgatott szégyenfoltjait
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (SZORAKÉSZ) elnöke a filmbemutató előtt elmondta: szembe kell nézni azzal, amit hosszú évtizedeken keresztül elhallgattak.
Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnökének édesapját is elhurcolták a szovjet munkatáborokba
- Együtt küzdöttünk Dupka György barátommal az Emlékbizottságban. Minden egyes programért, minden egyes fillérért, minden egyes dokumentumfilmért, könyvért és konferenciáért meg kellett küzdeni. Véget ért az emlékév, de a feladat és a történelmi tényfeltárás soha nem érhet véget. Azt tűztük ki célul, hogy mindenkivel megismertetjük a valós magyar történelmet. A kommunista diktatúra alatt felnőtt embereknek fogalmuk sincs arról, hogy mi történt a szüleikkel. Ha nem ismerjük a saját történelmünket, hogyan élhetünk a jelenben, és hogyan teremthetnénk egészséges jövőt? Arra vállalkoztunk az Emlékbizottságban, hogy utat mutatunk az embereknek az emlékezetpolitikában, elsősorban a fiatalok számára. Ha felnőnek, akkor joggal várhatjuk majd el tőlük, hogy a hősökről tisztességgel és becsülettel emlékezzenek meg. Dupka György történész volt az első, aki évtizedekkel ezelőtt kimondta, hogy ez egy népirtás volt. De nem csak Kárpátalján volt az, hanem minden olyan terülten, ahol magyarok éltek. A filmben egy kis ízelítőt kapnak arról, hogy mi történt a kárpátaljai magyarokkal, de gondolják hozzá, hogy 800 000 embert csak Magyarországról hurcoltak el. Az emlékezet annyit ér, amennyit itt hagyunk az utókornak emlékművekkel, emléktáblákkal, filmekkel és könyvekkel. Már elértünk annyit, hogy nem lehet meg nem történtté tenni, amit a magyar nemzettel műveltek – a filmbemutató előtt jelentette ki Menczer Erzsébet, akinek édesapja, Menczer Gusztáv is megszenvedte a szovjet elnyomást.
Hajduk Márta, a film rendezője mindenkinek köszönetet mondott, aki segítette a film elkészítését
Hajduk Márta, a film rendezője elárulta, hogy Dupka György vizsgamunkájában találkozott először a szovjet munkatáborok történetével, és azzal a dühvel, ami a történész tollából kiolvasható volt. Akkor született meg benne a Kárpátaljai Tragédia című film ötlete, s ez a düh a filmben is szerepet játszik.
Dupka György a film kapcsán elmondta, hogy Kárpátalja volt az első terület, amely teljes mértékben ki volt téve a szovjet hódításnak.
- A háborúban sokkal kevesebb honvéd halt meg, mint békeidőben elhurcolt civil, ez is rávilágít arra, hogy megtervezett népirtás volt. Több mint 300 ezer ember nem tért haza. Egyenlőségjelet kell tenni a fasizmus és a kommunizmus áldozatai közé. Mindkettő emberellenes, az emberiség felett tört pálcát, és bízzunk abban, hogy soha nem fog újra megtörténni.
A filmbemutató végén tortával köszöntötték a 93 éves Fóris Kálmánt
|
RSS
