A mostani európai parlamenti választásnak igazán komoly tétje és jelentősége van, amely a korábbiakra nem volt jellemző: a május 26-án meghozott döntésünknek kihatása lesz az európai, azon belül a magyar emberek mindennapi életére, amely hosszú időtávban határozhatja meg a jövőnket. Hiszen egy ma 20 éves fiatal akár a 2080-at, egy mostanában született gyermek akár a XXII. századot is megélheti, de egy ma középkorú ember is élhet akár 2050-ben. Tehát a most meghozott döntésnek nagyon hosszú kihatása lesz.
A választás fő kérdése a migráció, de ez magában hordoz további fontos kérdéseket is, mint a biztonságpolitika, az eddigi fejlesztések folytatása, vagy a demográfiai kihívások. Európa és benne Magyarország napjainkban egyszerre néz szembe a rá nehezedő migrációs és demográfiai nyomással: kontinensünk szinte valamennyi országára jellemző az őslakos népesség fogyása. A nyugat-európai sokkoló állapotokat az Osztrák Tudományos Akadémia 2018-ban készült tanulmánya ábrázolja: eszerint az európai népességnövekedést szinte kizárólag a migráció okozza. A tanulmány rámutat, hogy az egyébként bevándorláspártiak által vezetett Franciaországot nem sokára „bekebelezik” a muszlimok, de veszélyes helyzettel néz szembe Németország, Norvégia, Svájc, Svédország és Spanyolország is.
Magyarország a családtámogatásban látja a megoldást
Szemben a nyugat-európai, bevándorláspárti állásponttal, amely a korlátlan migrációval „orvosolná” a demográfiai problémákat, Orbán Viktor kormánya megfogalmazta a magyarok válaszát, amely nem más, mint a családtámogatás és a gyermekvállalás ösztönzése, amely szinte évről-évre új elemmel bővül, de a meglévő támogatások is egyre szélesednek. Idei évértékelő beszédében – a múlt évi családvédelmi konzultációra alapozva – nagyszabású, hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök, amely hatalmas mértékben bővíti a már meglévő családtámogatási intézkedéseket, és amelyeket a magyar társadalom döntő része helyesnek tart. Az akcióterv bevezeti a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását, kibővíti a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felhasználhatóságát és a hozzá tartozó kamattámogatott kölcsönt. Szélesebb réteg számára válik elérhetővé a jelzáloghitelek mérséklése. Jövőre azok a nők, akik legalább
négy gyermeket szültek, életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó kötezettsége alól. Elindul a nagycsaládosok autóvásárlási programja is, bevezetik a nagyszülői gyedet, valamint 2022-re megcélozzák a teljes bölcsődei ellátást is, azaz a következő három évben 21 ezer új bölcsődei férőhelyet létesítenek.
Évek óta tartó, következetesen családtámogató magyar politika
Az Orbán-kormány 2010-es megalakulása óta következetesen építi a családbarát Magyarországot: ennek érdekében bevezették, és folyamatosan bővítették a családi adókedvezményt, vagy a csokot, amely 2015-ös bevezetése óta mintegy 95 ezer család otthonteremtését segítette. Visszaállították a gyedet 3 évre, bevezették a gyed extrát, a nevelőszülői és a diplomás gyed-et is. 2019-ben elmondhatjuk, hogy a kormány már kétszer
annyi forrást tud családtámogatásra biztosítani, mint amennyit 2010-ben.
Már látható a munka eredménye
Az utóbbi években – köszönhetően a kormány családbarát politikájának is – folyamatosan növekszik a gyermekvállalási kedv Magyarországon. Emellett csökkent az abortuszok és a válások száma, míg a házasságok stabilitása növekedett. Ahhoz, hogy egy ország népessége önmagát legalább középtávon fenn tudja tartani legalább 2,1-nek, vagy magasabbnak kell lennie a termékenységi rátának. Ez Magyarországon a 2002-2010 közötti balliberális kormányzás idején az eleve kritikusnak mondható 1,3-ról 1,25-re esett vissza. 2010 óta viszont folyamatosan emelkedik, 2017-re már 1,5-re nőtt, ami 20 százalékos emelkedést jelent. Látható tehát, hogy a munkának eredménye van. A magyar kormány pedig ebben, a családok és a gyermekvállalás támogatásában, és nem a korlátlan bevándorlásban látja a demográfiai nehézségek megoldását.
Fotó: Pixabay.com
|
RSS
