Ha az MSZP-s városvezetésen múlik, nem biztos, hogy megünnepelhette volna a 30. születésnapját tavaly év végén a Kispesti Uszoda, ugyanis az 1988-ban, társadalmi összefogással épült létesítmény – információink szerint – fennállása óta nem esett át átfogó, teljes felújításon. A medencetérben mozogtak az ablakok, amely veszélyeztette a vendégek testi épségét, a merülő medence és a jacuzzi alatt nem volt megfelelő az alátámasztás, így félő volt, hogy beszakad a vendégek alatt. A tetőszerkezet is felújításra szorult, és az uszoda levegőjének nagyon magas volt a klórtartalma.
Be akarták záratni
Az éveken át elhanyagolt, felújítás nélkül üzemelő uszodában kialakult problémáknak meg is lett a következménye: a kispestiek védelmében a népegészségügyi hatóság 2011-ben kis híján bezárta az uszodát, de mindenképpen óvintézkedést tett, elsőként beszüntettette a csecsemőúszást, amit végül sikerült átszervezni a wekerlei tanuszodába. Az intézmény állapotát mutatja az is, hogy ugyanebben az évben Gajda Péter polgármester a szeptemberi képviselő-testületi ülésen határozati javaslatként szintén felvetette: zárják be az intézményt. A két hónappal korábban, a Fidesz-KDNP javaslatára kinevezett uszodavezető, Geleta Károly prezentációjában ugyanis bemutatta a valós képet az intézmény állapotáról, amelyet a korábbi vezető állítólag nem tett meg. Meglepő, hogy Gajda Péter (MSZP), aki 2006 óta polgármestere a kerületnek, nem volt tisztában az uszodában uralkodó állapotokról, hiszen a 2011. szeptember 15-i képviselő-testületi jegyzőkönyve szerint, saját elmondása alapján akkor szembesült csak a drámai helyzettel. Pedig a prezentációból az is kiderül, hogy a képviselő-testület korábban már megszavazta például a rossz állapotú, mozgó ablakok cseréjét, erre azonban nem biztosították az anyagi fedezetet. Jól látszik, hogy Gajdáék már sokkal korábban léphettek volna, ha felelős gazdagként, felelős gazdálkodással működtetnék a kerületet. Ráadásul 2006-2010 között is baloldali többségű képviselő-testülete volt a kerületnek. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy az uszoda korábbi vezetője, Lángi Gábor jelenleg az önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezetének munkatársa, és nem mellékesen a Kispesti Sportközpont vezetője.
Ilyen állapotban volt az uszoda csőrendszere
A bezárásra végül a 2010-2014 közötti Fidesz-KDNP frakció gyors reagálásának köszönhetően nem került sor. Szintén a szeptember 15-i képviselő-testületi ülésen Szathury Kolos (Fidesz-KDNP) önálló képviselői indítványában kezdeményezte, hogy csaknem 6 millió forintot „tartalék terhére” csoportosítsanak át közvetlenül a Kispesti Uszoda költségvetésébe. Mivel a képviselő-testület elfogadta a javaslatot, megkezdődhetett a munka: a balesetveszélyes lelátók, lépcsők és zuhanyzók helyreállítása, az egészségre ártalmas, rosszul, vagy egyáltalán nem üzemelő biztonsági berendezések karbantartása illetve cseréje. A medencetér nyílászáróit, amelyek egyébként akkor szinte kiestek a helyükről, szintén kicseréltették, a vízkezeléshez használt vegyszeradagoló automatikájával együtt, megoldották a hatékony szellőzés biztosítását is.
Ezt követően további fejlesztéseket hajtottak végre a Fidesz-KDNP-frakció kezdeményezésére: a Kispesti Uszodában Magyarországon szinte elsőként létesült olyan fűtési rendszer, amelyben az uszodából távozó napi átlagosan 40 köbméter szennyvíz hőjét használják a bejövő 8-9 fokos víz felmelegítésére. Ezt egészíti ki a tetőre telepített 80 db, 160 kW összteljesítményű napkollektor, amellyel az uszoda jelentős rezsiköltséget tud megspórolni.
Javításra nem akartak adni, de medence dupla pénzből épült
Az uszoda kültéri medencéinek története is az előző ciklusra nyúlik vissza: Szathury Kolos (Fidesz-KDNP) akkori fejlesztéspolitikai tanácsnok 2013-ban kezdeményezte, hogy épüljön strandolásra alkalmas medence az uszoda udvarán, külön kültéri öltözőkkel együtt.
– Akkor még egy nagy medencét terveztünk, két különböző méretű és mélységű fürdőtérrel. A külső öltözők el is készültek, azonban a 2014-ben megalakult MSZP-DK-Együtt-PM városvezetés leállíttatta a munkálatokat, arra hivatkozva, hogy nincs rá pénz – mondta korábban lapunknak Szathury Kolos.
Az akkor 30-35 millió forintos megkezdett fejlesztést tehát – pénzhiányra hivatkozva – elvetette a 2014-ben megalakult baloldali városvezetés, aztán 2017-ben közel dupla áron, 61 millió forintért épült meg a kettő kültéri medence, amelyek összmérete megegyezik az eredetileg tervezett, nem mellékesen sokkal praktikusabb egy nagy kültéri medencéével.
Az ügy további pikantériája, hogy még 2017 nyarán, a szükséges engedélyek nélkül megnyitott kültéri medencék használatát egészségkárosodás veszélye miatt átmenetileg megtiltotta a népegészségügyi hatóság.
|
RSS
