Magyarország kormánya a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, amelyet 2017. február 25-ig meghosszabbítottak. Ezen emlékév keretében kiírt pályázaton nyert forrást a Kispesti Társaskör Egyesület az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől egy több hónapos, tartalmas programsorozat megvalósítására. Dódity Gabriella, az egyesület elnöke elmondta: Magyarországról megközelítőleg 600-800 ezer embert deportáltak lágerekbe, az elhurcolt magyarok egyharmada civil lakos volt, közülük csupán megközelítőleg háromszázezren soha nem tértek haza. Több százezer honfitársunk szenvedett, vált rokkanttá, vagy halálozott el a munkatáborokban, és több százezren fekszenek jelöletlen tömegsírokban. Mivel a túlélők az átélt borzalmakról évtizedekig nem beszélhettek, legtöbben magukkal vitték a sírba a szovjet lágerekben megélt szörnyűségeket. Annak érdekében, hogy ne merüljön feledésbe mindaz, ami a magyarsággal 1944-ben és az azt követő néhány esztendőben történt, mindenkinek kötelessége emlékezni és emlékeztetni a fiatalabb generációkat is a kommunista rendszer borzalmaira. Dódity Gabriella hozzátette: a Kispesti Társaskör Egyesület egyik alapító tagja, Fóris Kálmán 92 éves kispesti lakos is megjárta a kényszermunkatábort, civilként vitték el Kárpátaljáról, és 14 hónapot töltött Szolyván, Szanokon és Sztarij Szamborban. Életéről félórás kisfilmet forgattak, amelyet a bemutatót követően mind a konferencián, mind a rendhagyó történelemórákon levetítettek már.

 

Rendhagyó történelemóra a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumban. Összesen négyet szervez az egyesület, 720 diák részvételével.

 

Málenkij robot emlékmű

 

A Kispesti Társaskör Egyesület az emlékév keretében Málenkij robotra elhurcoltak emlékművet is állíttat a Templom téren, amelyet a terveik szerint 2017. február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján avatnak fel. Mint ismeretes, a Vörös Hadsereg által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással, hazugsággal hurcolták el az embereket; a fegyveres szovjet katonák akár a nyílt utcáról is vittek el embereket. A begyűjtötteket semmiről sem tájékoztatták azon kívül, hogy egy kis munkát kell végezni front mögötti területeken. „Malenkaja rabota, malenkaja rabota”, ismételgették, ami magyarul kis munkát jelent. Így maradt meg a köztudatban a málenkij robot kifejezés, mint a kényszermunka szinonimája. Az elhurcoltakat napi 10-12 órás kemény munkára fogták, fő feladatuk a bányászat, út- és vasútépítés, fakitermelés volt. Végkimerülésig dolgoztatták őket, miközben élelmezésükről és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Az emlékművet Hermann Zsolt szobrászművész és néhai Vénusz Gyula, Kispest Díszpolgára, a Kispesti Társaskör Egyesület korábbi alelnökének fia, Vénusz Gergely kőfaragó készíti el. Az alap elkészítését az önkormányzat vállalta, de az emlékmű teljes költségét az egyesület állja. Téglajegyek megvásárlásával bárki támogathatja az emlékmű megvalósítását. A jegy ára nincsen meghatározott összeghez kötve, bárki, bármennyi összeggel hozzájárulhat az emlékmű felállításához. A téglajegyhez az Ady Endre út 91. szám alatt lehet hozzájutni hétköznapokon 10 és 17 óra között, információt a 06 20 232 43 03-as telefonszámon lehet kérni.

 

Dr. Bognár Zalán, Dódity Gabriella, Menczer Erzsébet és Fóris Kálmán az Elhurcolva – magyarok a Gulágon konferencián.

 

Könyvet is kiadnak

 

A Kispesti Társaskör Egyesület egy 64 oldalas könyvet is megjelentetett az emlékév kapcsán „ELHURCOLVA – A Gulág elhallgatott története” címmel. A könyv egyik szerzője, Dódity Gabriella elmondta: a kötetben végigveszik a Gulág és a Málenkij robot előzményeit, célját, bemutatják a lágerbeli életet, és több oldalt szentelnek a kispesti Gulágtúlélő Fóris Kálmánnak is. Az ezer példányban ingyenesen elérhető könyvet az Elhurcolva – magyarok a Gulágon emlékkonferencián mutatták be, amelyen Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke és prof. dr. Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense tartottak előadást.

 

 

A könyv egy példányát odaadják valamennyi érdeklődő diáknak a rendhagyó történelemórákon, amelyből összesen négyet szerveznek 2017. február 25-ig, a tervek szerint 720 diák részvételével. A könyv elektronikus változatát a kispestitarsaskor@gmail.com email címen lehet igényelni.

 

Teltház a konferencián

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

A rendvédelmi szervek dolgozóit tüntette ki nemrég az önkormányzat

Az év rendőre Lakatos János rendőr zászlós, az év tűzoltója Soltész Péter…

Messzire szállt a kispesti horgászbolt jó híre

Noha Magyarország a versenyhorgászatban jó ideje egyfajta nagyhatalomnak számít, a „hétköznapi” pecások száma még sosem nőtt akkora mértékben hazánkban, mint az utóbbi néhány évben. Többségük a magántavak partján, feeder bottal, method technikával keresi a halat, mint azt a kispesti Duplakukac Horgászbolt ügyvezetőjével, Kádas Józseffel történt beszélgetésünk is egyértelműsített.

A Száguldó Őrnagyra, Puskás Öcsire emlékeztek halálának évfordulóján Kispesten

Érdemi munka helyett médiapolitizálás?

Múlt hónapban is beszámoltunk arról, hogy Gajda Péter (MSZP) polgármester évente több mint százmilliót költ kommunikációra, propagandára, saját imázsának építésére. A jól begyakorolt gépezet tökéletesen működik, és sikeresen eltereli a valós problémákról a figyelmet. Ám néha porszem kerül a fogaskerekek közé, és a polgármester belekavarodik saját mondandójába, ez történt a Kossuth téri piac kapcsán is. Gajda Péter nekirontott Dódity Gabriellának a piaccal kapcsolatos észrevételei miatt, és közölte, bezzeg ő acsarkodás helyett „ma és holnap” is a piacosokkal a kész tervekről tárgyal. A dolog szépséghibája, hogy mindennek a fele sem volt igaz. De nézzük csak, mi is történt!