A harmadik rendhagyó történelem órán a Trefort Ágoston Szakközépiskola és Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium diákjainak tartott előadást dr. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese a magyar történelem elhallgatott korszakáról, a szovjet kényszermunkatáborok történetéről a KMO Művelődési Házban.
A Kispesti Társaskör Egyesület szervezésében létrejött előadásra a történész különleges vendéggel, Szabó Zsigmond Gulág-túlélővel érkezett, hogy a diákok első kézből hallhassák a szovjet munkatáborok elhallgatott titkait. A rendhagyó történelem óra a Szovjetunióba Hurcolt Politikai Foglyok és Kényszermunkások Emlékév keretében az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jóvoltából valósulhatott meg, és jut el ingyenesen közel félezer a kispesti tanulóhoz a négy történelem óra során.
Dódity Gabriella, a Kispesti Társaskör elnöke köszöntő beszédében kiemelte: 600-800 ezer honfitársunkat hurcolták el szovjet lágerekbe, köztük középiskolás-korú fiatalokat. A Gulág-emlékév kapcsán egy dokumentumfilmet is forgatott az egyesület Fóris Kálmán kispesti túlélőről, illetve 60 oldalas könyv is született a kényszermunkatáborok borzalmairól, amit diákok hazavihettek magukkal. A Kispesti Társaskör egy, a Málenkij robotra elhurcoltak emlékművét is állíttat, amelynek az átadója február 24–én 16 órakor lesz a Templom téren. Az emlékmű makettjét a rendhagyó történelem órákon is bemutatták.
Évtizedekig nem lehetett róla beszélni
A Gulágon történt borzalmakról hosszú évtizedekig nem lehetett beszélni, a történelemkönyvekből teljesen kimaradtak a szovjet kényszermunka táborok kegyetlenségei. A fordulat a rendszerváltás után az első Orbán-kormány alatt következett be, amikor jelentőséget kapott az emlékezetpolitika. 26 év telt el a rendszerváltás óta, és felnőtt egy nemzedék, akiknek fogalma sincs semmiről, most az emlékévek olyan lehetőséget adtak, hogy hosszú időn keresztül a társadalom figyelmét erre lehet fordítani.
|