2019. május 23., csütörtök, /
RSSRegisztrációBejelentkezésKapcsolatImpresszum
 

Archívum

április (25)
március (34)
február (33)
január (42)
· 2018
december (34)
november (50)
október (66)
szeptember (25)
augusztus (34)
 Friss kommentekTwitter
2019. május 03. 15:34
István Az alábbi levelet küldtem e- mailen Gajda Péternek Gajda Péter Kispest Polgármestere Tisztelt Polgármester Úr! 2019 április ...
A kereskedők nem hagyják annyiban, hogy nem nyithattak ki nagypénteken
2018. március 07. 19:13
Zsoka Nagyon köszönöm jól jött.
Újabb rezsitámogatás!
2018. március 05. 20:41
János Egy irás egy kicsit más szemszögből: Néhány napja még Dódity Gabriella, az önkormányzat Fidesz frakciójának vezetője, a város fejl ...
Bútorokkal segítették új lakásában a szívbeteg fiút
2017. július 22. 14:46
Vilmos Örülök a külső medencének. Gajda elvtárs akkor még csattogó lepkét kergetett , mikor már tégla jegyet kellett befizetni , mikor épült ...
Megújultak a fővárosi strandfürdők
2017. január 19. 17:17
János Ez a történet nem csak a mostani várásvezetés sara. Akkor kezdődött amikor Tímár Béla ( fidesz ) eladta a mozit. Ezzel kapcsolatban ...
Új tulajdonosa van az Ady Mozinak
 
 
 
 
 
 
 
KezdőKözéletKultúraKrimiKedvcsinálóKözülünkKupaKulináriaKölyökKalandKözérdekűKirakat
 
 
 

Álarcokat fel! Kezdődhet a farsang!

Főoldal>Kultúra>Álarcokat fel! Kezdődhet a farsang!
 
Írta: Szerk.
2019. január 07. 16:47
Rovat: Kultúra
RSS
Felíratkozás a szerző
hírcsatornájára
Alig léptünk át az új évbe, tegnap, azaz január 6-án kezdetét vette a farsangi időszak, a mulatságok, evés-ivás és bálozás időszaka. A farsang hossza évről-évre változik, hiszen zárónapja mindig Húsvét időpontjához kötődik, egészen pontosan a Húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, vagyis idén március 6-ig. Addig is, álarcokat fel! Irány a maszkabál!

A farsang, a tavaszvárás pogány-kori ünnepéből nőtte ki magát. A zajos mulatozás, eszem-iszom, bolondozás és párkeresés időszaka az ókorból ered. A tél vége és a tavaszvárás, a termékenység és bőség időszakának kezdete az ókori népek mindegyikénél óriási ünnep volt, amelyet díszítéssel, különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek. Különleges szerepet játszott az ördög a téli ünnepkörben. A szarvas ördögmaskarák az erkölcsi tilalmakat semmibe vevő farsangolók nélkülözhetetlen kellékei voltak.

A kereszténység elterjedésével ezek a hagyományok eltűntek, mivel a farsanghoz kapcsolódó, a bujaságot szimbolizáló szokásokat az ördögtől valónak találta az egyház, és igyekezett betiltani, de nem járt teljes sikerrel. Ezért, a középkor végétől  az ősi “farsangi” ünnepeket inkább fokozatosan keresztény tartalommal kezdte megtölteni. II. Orbán pápa 1091-ben született rendeletével, amely az őskeresztény eredetű hamvazkodást, hamvazó szerdát hivatalos egyházi ünnepnappá nyilvánította, beszorította az ősi termékenységi ünnepet a karácsonyi ünnepkör vége, valamint az említett rendelettel kiterjesztett húsvéti ünnepkör közé. Így már közvetlen időbeni kapcsolat jött létre a keresztény és pogány ünnepek között.

 

Néphagyomány

A magyar farsangi szokások jellemzően német eredetű néphagyományokra épülnek. Legrégebbi képviselői a farsangi köszöntők, valamint a maszkos-jelmezes felvonulások, az úgynevezett maszkos alakoskodások. Az ebből a kultúrkörből származó farsangoló szokások elsősorban a nép, a városi polgárság és vidéki parasztság körében nyertek termékeny befogadókra.
Az arisztokrácia körében inkább a népi csoport által úri huncutságnak tartott, itáliai eredetű karneválozás fényűző szokásai terjedtek el. Legkorábbi említése már Mátyás király idejében is feltűnik, elsősorban az itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában. A királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. Ez a fényűző ünneplés nagyon hamar az egyik legrangosabb eseménnyé nőtte ki magát, és tartja magát a mai napig, gondoljunk csak az Operabálra vagy az Anna-bálra. Természetesen számos népi bálozási vonatkozása is van ennek az időszaknak. Kialakultak például a különböző szakmák és népcsoportok báljai, mint például a céhes bálok, ahol egy-egy szakma képviselői ünnepeltek közösen. De hódító útjukra indultak a terület alapján szerveződő bálok is, amelynek tipikus képviselői a batyus bálok. A batyus bálnak az volt a sajátossága, hogy a résztvevők maguk vitték a mulatozáshoz szükséges ételeket és italokat.

A farsangi időszak csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói, velencei), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

 

Télűzés

 

A busójárás – amely eredetileg sokác népszokás volt - egy tavaszváró, téltemető népszokás. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel, és faragott álarcot viselnek. A busójárás fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti szigetből - ahogyan a helybeliek mondják -, eveznek át ladikokon. Ezt követően jelmezes busó felvonulás indul a főtérre, majd a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása következik. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással, és a főtéren körtáncokat járnak.

A busójárás első megjelenése a XVIII. század végére tehető. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és ordítozó busócsoportok célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezzék jókívánságaikat, elvégezzék varázslataikat és részesüljenek azokban az étel-ital adományokban, amelyeket sehol sem tagadtak meg tőlük. Manapság az idegenforgalmi jelentősége miatt sokat változott a busójárás, de látványosságából és értékéből nem veszített.  A mohácsi busójárás 2009-óta szerepel az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség listáján. 2012 óta pedig hungarikumnak számít.

 

Fánk és kocsonya

A farsangi mulatságokat gazdagon terített asztalok jellemzik: sok a különféle húsokból készített leves és sült - a hús, tepertő, kolbász, káposzta, kocsonya -, valamint az édesség, amelyek közül természetesen nem hiányozhat a fánk sem. Ez utóbbinak mágikus erőt tulajdonítottak. Például a Szerémségben azért sütötték minden háznál, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Az eredeti szalagos farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk (csöröge), cseh fánk mind-mind a farsangi asztalok kedvelt csemegéje ma is. Ebben az időszakban jó zsíros ételeket főztek, és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók.A régi magyar népszokás szerint a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, és ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe.

 

Fotó: Pixabay.com

 

0 Hozzászólás - legyél te az első!
Kommenteléshez Jelentkezz be, vagy ha még nem regisztráltál, Regisztrálj!
 
 
 
 
 
Felhasználási feltételek
Az oldal üzemeltetője a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. minden itt megjelent és publikált cikk, kép- és hanganyag másodközlési jogát fenntartja. A megjelent cikkeket, kép- és hanganyagokat csak a jogtulajdonos - jelen esetben a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. - előzetes és írásos engedélye alapján lehet más oldalon, írott vagy elektronikus médiában közzétenni.
Bővebben »
 
 
Rólunk
A Kispest.info újság és hírportál a XIX. kerület életéről, legfontosabb eseményeiről és mindennapjairól számol be. Célunk, hogy a Kispestiek mindig tudomást szerezhessenek az őket érintő, számukra fontos hírekről, eseményekről és a kerületi programokról.
Bővebben »
 
 
Médiaajánlat
Hirdessen Ön is a Kispest.info magazinban!
Bővebben »
 
Kispest Info
 
  2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. Powered by Kohr-ah
Kohr-Ah portal engine 1.98.