2019. augusztus 26., hétfő, /
RSSRegisztrációBejelentkezésKapcsolatImpresszum
 

Archívum

július (30)
június (33)
május (33)
április (25)
március (34)
február (33)
január (42)
· 2018
december (34)
november (50)
 Friss kommentekTwitter
2019. május 03. 15:34
István Az alábbi levelet küldtem e- mailen Gajda Péternek Gajda Péter Kispest Polgármestere Tisztelt Polgármester Úr! 2019 április ...
A kereskedők nem hagyják annyiban, hogy nem nyithattak ki nagypénteken
2018. március 07. 19:13
Zsoka Nagyon köszönöm jól jött.
Újabb rezsitámogatás!
2018. március 05. 20:41
János Egy irás egy kicsit más szemszögből: Néhány napja még Dódity Gabriella, az önkormányzat Fidesz frakciójának vezetője, a város fejl ...
Bútorokkal segítették új lakásában a szívbeteg fiút
2017. július 22. 14:46
Vilmos Örülök a külső medencének. Gajda elvtárs akkor még csattogó lepkét kergetett , mikor már tégla jegyet kellett befizetni , mikor épült ...
Megújultak a fővárosi strandfürdők
2017. január 19. 17:17
János Ez a történet nem csak a mostani várásvezetés sara. Akkor kezdődött amikor Tímár Béla ( fidesz ) eladta a mozit. Ezzel kapcsolatban ...
Új tulajdonosa van az Ady Mozinak
 
 
 
 
 
 
 
KezdőKözéletKultúraKrimiKedvcsinálóKözülünkKupaKulináriaKölyökKalandKözérdekűKirakat
 
 
 

Hagyományőrző húsvéti napok

Főoldal>Kultúra>Hagyományőrző húsvéti napok
 
Írta: Szerk.
2019. április 17. 12:35
Rovat: Kultúra
RSS
Felíratkozás a szerző
hírcsatornájára
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A hagyományok szerint húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep. 2017 óta pedig nagypéntek is munkaszüneti nap Magyarországon.

A húsvét úgynevezett mozgó ünnep, napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. A húsvétot megelőző vasárnap - virágvasárnap -, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az északibb tájakon pedig a barkás körmenet.

 

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.)

 

A hagyományok

Húsvétvasárnaphoz tartozik az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amelyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.

 

Húsvéthétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A locsolkodásnak a  víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja. Vidéken, több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.


A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak.

 

Régen a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

A húsvét a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

 

A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Fotók: Pixabay.com

0 Hozzászólás - legyél te az első!
Kommenteléshez Jelentkezz be, vagy ha még nem regisztráltál, Regisztrálj!
 
 
 
 
 
Felhasználási feltételek
Az oldal üzemeltetője a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. minden itt megjelent és publikált cikk, kép- és hanganyag másodközlési jogát fenntartja. A megjelent cikkeket, kép- és hanganyagokat csak a jogtulajdonos - jelen esetben a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. - előzetes és írásos engedélye alapján lehet más oldalon, írott vagy elektronikus médiában közzétenni.
Bővebben »
 
 
Rólunk
A Kispest.info újság és hírportál a XIX. kerület életéről, legfontosabb eseményeiről és mindennapjairól számol be. Célunk, hogy a Kispestiek mindig tudomást szerezhessenek az őket érintő, számukra fontos hírekről, eseményekről és a kerületi programokról.
Bővebben »
 
 
Médiaajánlat
Hirdessen Ön is a Kispest.info magazinban!
Bővebben »
 
Kispest Info
 
  2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. Powered by Kohr-ah
Kohr-Ah portal engine 1.98.