2022. május 23., hétfő, /
RSSRegisztrációBejelentkezésKapcsolatImpresszum
 

Archívum

április (19)
március (27)
február (54)
január (52)
· 2021
december (23)
november (24)
október (13)
szeptember (18)
augusztus (12)
 Friss kommentekTwitter
2021. szeptember 03. 20:57
smisi05 A Gajda-féle kispest-ben olvastam a szoboravatásról szóló riportot. Az első szónok, Hiller István kulturált hangvételü beszédet mondott, ...
Szent István-szobrot avattak
2021. március 04. 18:28
Irén Hol lehet érdeklööni az oltásról?
Kispesten is megkezdődött a koronavírus elleni oltás
2020. április 24. 13:16
Suleczki258 Ez azt jelenti hogy mostantol a 65 év felettiek hajnaltol délig szorakozhatnak kispesten,elöször a piacon és 9 töl a boltokban? Jol ...
Változik a kispesti piacok látogathatósága
2020. január 15. 15:29
István Hát lehet valami Paróczai Anikó által előadottakban, mert közérdekű adat kiadását kértem a Vamüsztől, amelyet úgy adtak ki, hogy az ...
Vádaskodik a Momentum a Lackner-ügyben, miközben szövetséget alkot annak terheltjeivel
2019. november 27. 17:33
István Kérem szépen, ma megtudhatjuk a hallgatás alapárát. Fogd be a szád, ne vallj rám megduplázom a fizetésed.
Adót emelt a városvezetés, közben Kránitz kétszer annyit keres
 
 
 
 
 
 
 
KezdőKözéletKultúraKrimiKedvcsinálóKözülünkKupaKulináriaKölyökKalandKözérdekűKirakat
 
 
 

Juhász Magda: nagyon fontos az emberekkel való kapcsolat

Főoldal>Közülünk>Juhász Magda: nagyon fontos az emberekkel való kapcsolat
 
Írta: Szerk.
2015. október 07. 13:20
Rovat: Közülünk
RSS
Felíratkozás a szerző
hírcsatornájára
Születésnapján köszöntötték Juhász Magda wekerlei meseírót, költőt. Az életvidám asszony egyáltalán nem érzi a korát, nyüzsög, barátkozik és a mai kor vívmányai sem fognak ki rajta. Sokaknál a nyugdíj a pihenés időszaka, Juhász Magda akkor kezdett neki vágyai megvalósításának: maga mögött hagyta a számok világát és írni kezdett.

Nagyon fiatalos, nem is gondolnánk, hogy most a nyolcvanadik születésnapját ünnepelte!

Az írás szellemileg frissen tart, a memóriámat fejleszti. Mióta nyugdíjas vagyok, nincs rajtam akkora felelősségérzet, mint mikor munkaügyi vezető voltam. Nagyon fontos az emberekkel való kapcsolat, bárhol és bárkivel képes vagyok beszélgetésbe bonyolódni. A mai fiatalok nem szeretnek beszélgetni, elmélyülnek a számítógépben. 

 

Apropó, számítógép, a modern technikát hibátlanul használja, közösségi profilja is van!

Nekem bonyolult fényképezőgépem is van! Az unokámtól kaptam egy számítógépet, de először a mobiltelefonnal ismerkedtem meg, addig nekem a „menü” az ételsort jelentette!

 

Ön számára mennyire nyílt ki a világ?

Koromat tekintve idős vagyok, de a munkásságomat tekintve fiatal írónak számítok. A férjemnek kétségbeesetten mondtam, hogy biztos megbolondultam, mert állandóan verseket kell írnom! A könyveimért kapott pénzemet elutaztam, jártam az Etna tetején. Sokszor voltam Erdélyben, de Korfun, Szicíliában és Mongóliában is jártam. Mielőtt nyugdíjba mentem volna, azt mondtam, hogy elindulok gyalog Budapesten és bejárom az egészet. A férjem vitt mindenhová autóval, most hogy ő már nincs, azóta gyalogolok, úgy szaladok, mint a nyúl! Felveszem az edzőcipőmet és farmernadrágomat, és gyerünk. Az iskolában irodalomból és testnevelésből jeleskedtem, matekból kevésbé, és képzelje, azt csináltam egész életemben, nem szörnyű ez?

 

Elég rosszul hangzik, de most már azt csinálja, amit szeret! Sok verset ír gyermekeknek, és nemrég saját költeményeivel köszöntötték születésnapja alkalmából..

Örömmel adták elő a verseimet, láttam rajtuk, hogy szeretik. Mikor iskolás voltam, a kötelező verseket mi sem szerettük annyira, ha a gyermek érzi, hogy szeretet van a versben, akkor szívesebben nyúl hozzá. Általában a férjem mesélt az unokáinknak, míg én a konyhában tüsténkedtem. Egyszer viszont én feküdtem le az Istvánka nevű unokámmal, és kérte, hogy meséljek neki. A gyerek nagyokat nevetett rajta, a végén csak annyit mondott: „ A Papa jól mesél, de Te sokkal jobb vagy!”

 

Gyerekkorára felemás érzésekkel emlékszik vissza, Wekerlén és vidéken is éltek, a háború miatt viszontagságos idők voltak…

Második osztályos koromban kezdődött a háború, bombázták Wekerlét. Addig nagyon vidám gyerekkorunk volt. A kétségbeesés fogott el, hisztériás rohamokat kaptam, az édesapám készített egy bunkert a kertünkben, de szerencsére nem bombázták le a házunkat. Édesanyámmal és három öcsémmel Sárkeresztúrra költöztünk, majd amikor vége lett a háborúnak, mindannyian visszaköltöztünk Wekerlére.

0 Hozzászólás - legyél te az első!
Kommenteléshez Jelentkezz be, vagy ha még nem regisztráltál, Regisztrálj!
 
 
 
 
 
Felhasználási feltételek
Az oldal üzemeltetője a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. minden itt megjelent és publikált cikk, kép- és hanganyag másodközlési jogát fenntartja. A megjelent cikkeket, kép- és hanganyagokat csak a jogtulajdonos - jelen esetben a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. - előzetes és írásos engedélye alapján lehet más oldalon, írott vagy elektronikus médiában közzétenni.
Bővebben »
 
 
Rólunk
A Kispest.info újság és hírportál a XIX. kerület életéről, legfontosabb eseményeiről és mindennapjairól számol be. Célunk, hogy a Kispestiek mindig tudomást szerezhessenek az őket érintő, számukra fontos hírekről, eseményekről és a kerületi programokról.
Bővebben »
 
 
Médiaajánlat
Hirdessen Ön is a Kispest.info magazinban!
Bővebben »
 
Kispest Info
 
  2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. Powered by Kohr-ah
Kohr-Ah portal engine 1.98.