2017. november 18., szombat, /
RSSRegisztrációBejelentkezésKapcsolatImpresszum
 

Archívum

 Friss kommentekTwitter
2017. július 22. 14:46
Vilmos Örülök a külső medencének. Gajda elvtárs akkor még csattogó lepkét kergetett , mikor már tégla jegyet kellett befizetni , mikor épült ...
Megújultak a fővárosi strandfürdők
2017. január 19. 17:17
János Ez a történet nem csak a mostani várásvezetés sara. Akkor kezdődött amikor Tímár Béla ( fidesz ) eladta a mozit. Ezzel kapcsolatban ...
Új tulajdonosa van az Ady Mozinak
2016. június 20. 21:55
Gabi Sajnálattal olvastuk az óvodákkal kapcsolatos hírt, döntéseket... ma történt épp egy óvodai baleset a Bóbita óvodában... pedig tavaly ...
Piacfejlesztés és lakáskoncepció volt a téma a testületi ülésen
2016. április 22. 23:31
Töhötöm Komolyan ettől a ferdítéstől készen vagyok.... A fenyegetés úgy hangzott hogy Portugáliától , Mo. ig nincs senki biztonságban. Egy ...
Kérdezzen Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőtől!
2016. április 10. 00:28
Töhötöm Van egy rendszer. Ha a pályáztatás a módja a felújításnak akkor attól eltérni nem lehetséges. Volt hogy valaki ettől eltért. Pl. tudok ...
Kritikus állapotban van a rendelő lépcsője
 
 
 
 
 
 
 
KezdőKözéletKultúraKrimiKedvcsinálóKözülünkKupaKulináriaKölyökKalandKözérdekűKirakat
 
 
 

Kitüntette a spanyol király a Károlyi Gimnázium igazgatóját

Főoldal>Közülünk>Kitüntette a spanyol király a Károlyi Gimnázium igazgatóját
 
Írta: Szerk.
2017. október 16. 12:47
Rovat: Közülünk
RSS
Felíratkozás a szerző
hírcsatornájára
13 éve igazgató, aki azért küzd, hogy mindenhol felismerjék: a nyelvtanulás mindenkinek másképpen megy, nem szabad semmit erőltetni, inkább meg kell ismerni a metodikát, hogy megértsék a diákok is a nyelvtanulás lényegét. Dr. Cselik Ágnessel, a kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium igazgatójával beszélgettünk, akit október 6-án, a Spanyol Polgári Érdemrend tisztikeresztjével tüntetett ki VI. Fülöp spanyol király.

2018. január 1-től ingyenes lesz az első sikeres nyelvvizsga, Ön szerint ez mekkora segítség a családoknak?

Azt gondolom, hogy a társadalom jelentős részének óriási segítség. Ön is biztosan ismeri azokat a statisztikákat, amelyekből jól látszik, hogy mennyire hátul kullogunk a nyelvtudásban. Az anyagi részén túl számos egyéb előnye is lesz, hogy mást ne említsek, segítik azoknak a diákoknak is az egyetemi továbbtanulását, akiknek a nyelvvizsga hiánya miatt korábban nem adatott meg ez a lehetőség. És persze azokat se felejtsük el, akiknek az egyetemi vagy főiskolai diploma átvételéhez már csak a nyelvvizsga szükséges. Hozzá kell tennem, hogy már az nagy segítség volt, hogy az emelt szintű érettségi önmagában nyelvvizsgát ér. Egyszóval azoknak óriási lehetőség, akik a középiskola befejezésekor még nem állnak készen a nyelvvizsgára.

 

Ön szerint mi az oka annak, hogy ennyire rossz a statisztikai átlagunk a nyelvtanulás terén?

Valahogy hiányzik a nyelvtanulás kultúrája. Ehhez borzasztóan nagy elszántság, türelem és kitartás kell. Nem mondok újat azzal, hogy hasonló a matematika elsajátításához: lépcsőfokról-lépcsőfokra kell haladni, és ha egy lépcsőfok hiányzik, akkor nem marad meg a felépítmény. Hirtelen felindulásból nem lehet megszerezni a nyelvtudást, valamit persze lehet tanulni, de az nem biztos alap. Ez egy folyamat.

 

Mennyit fejlődött a nyelvoktatás az elmúlt 15-20 évben, a kötelező orosztól napjainkig?

Semmi köze nincs ahhoz, amit mi tanultunk anno. Ha a saját gimnáziumi tankönyveimet, nyelvóráimat végiggondolom, ég és föld a különbség. A nyelvtanulás metodikája, tematikája mindig az innováció élvonalában volt, már csak azért is, mert ez illeszkedik leginkább a nemzetközi trendekhez. Gondoljunk csak az angolra, amelyet talán a legtöbben tanulnak világszinten. Ezeket mindig Cambridge-ből, Oxfordból, Amerikából irányították, és már akkor beszéltek kooperatív módszerről, nem frontális tanulási rendszerről, amikor ez még teljesen ismeretlen volt a magyar oktatási rendszerben. És saját tapasztalatból mondom, hogy amikor részt vettünk egy TÁMOP projektben intézményi szinten – mint intézményvezető és magyar tanár vettem részt ezeken az oktatásokon -, nekem unalmas volt, hiszen, az ott bemutatott tanítási technikákat, mint spanyol tanár már nagyon régen ismertem és alkalmaztam. Azt hiszem, hogy jól képzett nyelvtanárokkal ez nagyon könnyen menne, ehhez viszont az egyetemi nyelvtanítást is át kellene gondolni.

 

Ezt hogy érti?

A tapasztalataim azt mutatják, hogy nem egyforma nyelvtudással kerülnek ki az egyetemről a diplomás nyelvtanárok.

 

Ön miért fordult a spanyol nyelv felé akkor, amikor mindenki oroszt, majd angolt tanult?

Az egy egészen más világ volt. Én ’84-ben kezdtem a gimnáziumot. Akkoriban körzetes iskolák voltak, mindenkinek a lakóhelyéhez tartozó gimnáziumba kellett mennie, hacsak nem egy olyan intézménybe vették fel, amelynek a profilja felülírta a körzetes gimnáziumét. Pesterzsébeten laktunk, de én a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba akartam menni, ahol volt spanyol szak is. Akkor még azt sem tudtam mi az. Viszont a gimnázium végén már egyértelmű volt, hogy spanyol-magyar szakra adom be a jelentkezésemet az egyetemre. Nagyon megszerettem a spanyolt, amihez bizonyára hozzájárult az is, hogy kiváló tanárnőm volt, Gergelyi Ágnes, akivel egyébként később itt a gimnáziumban, mint kollégák is együtt dolgoztunk.

 

Mennyire meghatározó a nyelvtanár személyisége?

Én vagyok a legjobb példa arra, hogy egy tanár mennyire meg tudja határozni egy fiatalnak a sorsát. Egyébként - ha már nyelvtanulásról beszélünk -, szintén én vagyok a legjobb példa arra is, hogy kitartással meg lehet mindent tanulni. Amikor én elkezdtem a gimnáziumot, az első évben vagy kettes, vagy hármas voltam. Egyszerűen nem értettem, nem tudtam nyelvet tanulni. Az orosz oktatás az általános iskolában – ahogyan korábban már említettem -, gyakorlatilag hasztalan volt. A nyelvtanuláshoz pedig át kell állítani az agyat. Szorgalmas voltam, tanultam, de csak nem akart menni, szerintem egy lyukas fityinget nem adott volna a tanárnő értem, megmondom őszintén én sem magamért. De dolgoztam, dolgoztam, dolgoztam, aztán egyszer csak a helyére került minden. Nem mondom, hogy mindent tudtam, a mai napig tanulom, ezt nem lehet abbahagyni. De megértettem a rendszert és onnantól kezdve sokkal jobban ment.

 

Ezt a tapasztalást akkor át tudja adni a diákjainak is…

Természetesen, szoktam nekik mondani, hogy ne adják fel, ne hagyják abba a munkát. Persze vannak olyan szuper képességű diákok, akik az elejétől fogva értik a rendszert. Egy viszont biztos, akárki, akármilyen ügyes, munka nélkül nem megy sokra.

 

Területileg hogyan oszlik meg a tanulói állomány?

Ez nagyon érdekes, éppen nemrég néztük, hogy nem Kispestről, hanem a Dél-Pesti régióból jönnek hozzánk a legtöbben. Vannak kispesti gyerekeinek, de nem a meghatározó többség. Fontos lenne, hogy mindenhol ismerjék az iskolát, mert a mai napig is találkozom olyannal, hogy a város másik végében megjegyzi valaki, hogy: „Ha én ezt tudtam volna, oda járt volna a gyerek…” Hozzáteszem, hogy nagyon fontos, hogy ne csak a szülő akarja, hogy ide járjon a gyerek, hanem a gyerek is. Ez egy nagyon nagy vállalás, amiért neki kell megdolgoznia. Nem adják ingyen, hogy még a szaktárgyakat is spanyolul kell megtanulni, ráadásul nem négy, hanem öt éven át.

 

A közelben, a XVIII. kerületben működik a Karinthy Gimnázium, amely angol két tanításinyelvű iskola. Ugyanaz a metodika Önöknél is?

Nem teljesen. Alapvető különbség, hogy nálunk a bekerülők szinte 100 százaléka nem beszéli a spanyolt, még kezdő szinten sem. Mi azt vállaljuk, hogy a nulladik évfolyamosokat megtanítjuk alapszinten spanyolul. Nálunk nem nyelvvizsgák vannak, hanem folyamatos mérések, és ha valaki nem bukik meg, akkor csak úgy, mint másik iskolákban, mehet tovább.

 

Ha most egy nyolcadikos gyerek szülőjeként megkérdezném Öntől, hogy miért jelentkezzünk ebbe a gimnáziumba, mit felelne?

Én azt gondolom, hogy egy középiskolának az lenne a feladata – és mi erre törekszünk -, hogy adjon egyfajta világlátást és nyitottságot a világra, eszközöket arra vonatkozóan, hogy az információkhoz hatékonyan hozzájuthassanak a diákok, és persze egy bizonyos alapműveltséget és magas szintű nyelvtudást. Abban már nem hiszek, hogy az óriási lexikális tudás átadása a gyerekeknek ellátja őket annyi tapasztalattal, hogy boldoguljanak az életben. De az alapműveltség és a nyelvtudás elengedhetetlen. A spanyol pedig egy jó opció, hiszen a kínai után ez a második legbeszéltebb nyelv a földön, a legtöbb embernek az anyanyelve. Az angolszász országokban pedig az első tanult nyelv a spanyol.  Azt gondolom, hogy angolul mindenkinek tudnia kell. De a spanyol bevezeti az illetőt az újlatin nyelvek világába, amelynek segítségével már könnyebben megy az olasz és a portugál is. Egyébként 11-12. évfolyamban kínáljuk a portugált, mint szabadon választott, harmadik idegen nyelvet. Nyilván minden nyelv jó, mert kaput nyit egy új kultúrkörre, egy új világba.

 

Anyanyelvi tanáraik vannak?

Kormányközi egyezmény szabályozza iskolánk működését és színvonalát, ez alapján 6 anyanyelvi tanárt írnak elő, de én mindig arra törekszem, hogy több legyen. Pillanatnyilag 8 anyanyelvi tanárunk van. Fontos, mert ők a kultúrát is behozzák az iskolánk életébe. Vannak egyébként tematikus napjaink, amelyek nagyon nagy sikert aratnak. Ez a Latin-Amerika napja, amikor minden egy-egy országról szól, az adott ország nagykövetségének segítségével. Olyan előadókat hívunk, akik vagy magyarok és ismerik az adott országot, vagy itt élő nemzetiségiek. Tavaly például kubai napunk volt, hívtunk olyan táncost, aki salsa órát tartott, de volt előadás Kuba történelméről, földrajzáról, ilyenkor vannak kulturális versenyek, gasztronómiai élmények és koncert is. Nagyjából 15 előadásnak kell az iskolában párhuzamosan mennie ahhoz, hogy mindenki kényelmesen elférjen. A szabály az, hogy bármit lehet választani, de választani kell. Egy diák 5 évig van nálunk, arra törekszünk, hogy minden évben más országot ismerhessen meg. Idén várhatóan Chilét fedezzük fel.

 

A spanyol és magyar kapcsolatok ápolásáért, a gyermekek oktatásáért nemrégiben a spanyol király is kitüntette, a kitüntetést  a spanyol nagykövettől, José Ángel López Jorrintól és feleségétől vette át. Milyen érzés volt ott állni, hogyan zajlott a ceremónia? 

Óriási megtiszteltetés ezt a kitüntetést megkapni. Nagykövet úr az átadáskor azt mondta, hogy kevesen kapnak ilyen rangos kitüntetést úgy, hogy még élnek. Maga a ceremónia nagyon meghitt volt, és meghatódtam azon is, hogy minden meghívott arcán tiszta örömet láttam. A köszönő beszédem utolsó mondata idézet a Cervantestől, amiben mélyen hiszek. Don Quijote így fordul Sancho Panzához: „Tudd meg Sancho, hogy az egyik ember nem több a másiknál, ha a másiknál többet nem cselekszik.” (Első könyv, XVIII. fejezet)

0 Hozzászólás - legyél te az első!
Kommenteléshez Jelentkezz be, vagy ha még nem regisztráltál, Regisztrálj!
 
 
 
 
 
Felhasználási feltételek
Az oldal üzemeltetője a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. minden itt megjelent és publikált cikk, kép- és hanganyag másodközlési jogát fenntartja. A megjelent cikkeket, kép- és hanganyagokat csak a jogtulajdonos - jelen esetben a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. - előzetes és írásos engedélye alapján lehet más oldalon, írott vagy elektronikus médiában közzétenni.
Bővebben »
 
 
Rólunk
A Kispest.info újság és hírportál a XIX. kerület életéről, legfontosabb eseményeiről és mindennapjairól számol be. Célunk, hogy a Kispestiek mindig tudomást szerezhessenek az őket érintő, számukra fontos hírekről, eseményekről és a kerületi programokról.
Bővebben »
 
 
Médiaajánlat
Hirdessen Ön is a Kispest.info magazinban!
Bővebben »
 
Kispest Info
 
  2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. Powered by Kohr-ah
Kohr-Ah portal engine 1.98.