Nem ez az első eset Kispesten, hogy az önkormányzat elutasítja a hozzá forduló nehéz helyzetben lévő családokat. Olyan is volt nem egyszer, hogy képviselői intézkedésre vagy a nyilvánosság nyomására hirtelen mégis csak találtak megoldást. Természetesen tudjuk, hogy képtelenség mindenkinek a lakhatási problémáját megoldani, de az utóbbi időben egyre több olyan eset került napvilágra, hogy úgy gondoltuk, ennek már érdemes utánajárni.
Van lakás, nincs lakás?
Legutóbb a kilakoltatás előtt álló nagybeteg autista fiú és édesanyja elutasítása kapcsán került már az országos média figyelmébe a kispesti lakásgazdálkodás. Az RTL Klub járt utána, hogy annak ellenére, hogy az önkormányzat elutasította segítségkérésüket, mondván nincs kiadható ingatlan, az országos csatorna egy, az önkormányzat állításain felháborodott gondnok hirtelen egy lépcsőházban talált kettőt is. Az egyik egy évek óta üresen álló lakás, amelynek ablakait annak átvétele előtt már kicseréltette a tulajdonos, majd eltűnt, és be sem költözött. Az önkormányzat vagyonkezelője küldözgeti a fizetési felszólításokat 3-4 éve, a lakás pedig üresen áll; még ha jogi folyamatok is vannak a háttérben, az évek óta kallódó lakás módfelett érdekes. A másik üres ingatlanból pedig hónapokkal ezelőtt költözött ki a bérlője, és a gondnok szerint minden bizonnyal kiadható állapotban van, hiszen azt már nézegette is valaki – hogy ki és miért, arra a gondnok nem tudott választ adni. Az már csak hab a tortán – és nyilván csak véletlen egybeesés –, hogy a lakást hátrahagyó fiatalember neve azonos, arcvonásai pedig nagyon hasonlítanak arra az önkormányzati dolgozóra, aki rendszeresen az ittas vezetéséről elhíresült országgyűlési képviselővel, Burány Sándorral (Párbeszéd) szelfizik Burány közösségi oldalán.
Hová tűnt 300 lakás?
Az eset kapcsán az önkormányzat és Gajda Péter érdekes kijelentéseket tett. Először az mondta, a kérvényezőnek még nincs három éve kispesti lakcíme, holott ha rendkívüli élethelyzetre való hivatkozással kérnének lakást, márpedig az övék nyilván az, erre a jelenlegi szabályozás alapján nem is volna szükség. Majd jött az, hogy nincs kiadható ingatlan, amely megdőlni látszott. Itt már egy érdekes szám is elhangzott: az önkormányzatnak 458 lakása van. Ez azért is érdekes, mert a korábbi adatok szerint az önkormányzat 800 feletti ingatlannal rendelkezett. Ha eladtak vagy egyéb módon rendeztek közben több mint háromszáz lakást, akkor joggal merül fel a kérdés, miért adja el az önkormányzat, ha közben rászorulóknak tudna vele segíteni? Innentől érdekes Gajda Péter a minap, az ATV-ben tett nyilatkozata, amely szerint állami beavatkozásra lenne szükség a lakáskérdés megoldáshoz. Ha pedig nem adtak el több mint háromszáz lakást, akkor miért csökkent le hirtelen ez a szám több mint háromszázzal?
Számos ingatlan lepusztult
Eszünkbe juthat még egy verzió, mégpedig az, hogy a lakások állapota miatt számos ingatlan kikerülhetett a bérbeadható ingatlanok közül, így azokat állapotuk miatt kivonták a lakásgazdálkodásból. Korábban számos olyan fotó látott napvilágot, amelyen rettenetes állapotban lévő önkormányzati lakások voltak láthatóak, ezért ez akár elképzelhető is. Az önkormányzat ezek kapcsán azzal védekezett, a bérlők lakják le, és hagyják olyan állapotban az ingatlanokat. Itt pedig egy újabb kérdés is felmerül: az önkormányzat bérleményellenőrei mivel foglalkoznak, ha nem azzal, hogy ellenőrizzék a lakások állapotát? Hogyan fordulhat elő, hogy a bérlők ennyire lelakják a lakásokat? A képek láttán minden felelősen gondolkodóban felmerül a kérdés: hogyan óvja meg a saját vagyonát az önkormányzat, ha ilyen bérlőről tudomása van, és nem lép azonnal? Hol van a gondos gazda szemlélet, a kötelező állagmegóvás? Arról nem is beszélve, hogy vélhetően több olyan kisgyermekes, többgyermekes család van Kispesten, akik vélhetően örömmel vigyáznának, vagy akár fel is újítanak önerőből bérlakást – ha adnának nekik.
Nincs naprakész nyilvántartás?
A nyilvánosságra került, egymásnak ellentmondó információk kapcsán több képviselő is írásban és személyesen is kérte többek között az üresen álló lakások listáját. Egyikőjük sem járt egyelőre sikerrel. Joggal gondolhatnánk pedig, hogy egy önkormányzatnál egy ilyen gombnyomásra kellene rendelkezésre állnia.
Van lakás, de kinek?
Tény, hogy a lakásgazdálkodás nem kötelező önkormányzati feladat, és jelen állás szerint elképzelhető, inkább viszi a pénzt, semmint termel az önkormányzatnak. Az is biztos, hogy a jelenlegi állapot nem egy, nem is két év alatt alakult ki. De ha már több száz lakással rendelkezik a kerület, azzal érdemes volna felelősen gazdálkodni, ügyelni azok állagának megóvására, arra alkalmas bérlőknek adni, és nem a kormányra mutogatni, miért nem oldja meg ezt is Kispest vezetése helyett. Abban is biztosak vagyunk, képtelenség mindenkin segíteni, de talán a fent említett beteg, autista fiú és édesanyja esete épp egy olyan eset, mint a korábban a szívtranszplantációra váró fiúé és nem utolsó sorban önkormányzati dolgozó édesanyjáé: nem szabadna egy „sablonlevéllel” elutasítani. A fentiek ismeretében pedig egészen biztosan nem.
Van lakáskoncepció?
Évek óta káosz van az önkormányzati lakások körül. Annak érdekében, hogy a lakáshelyzetet rendbe tegyék, és az önkormányzati vagyont is megóvják, Dódity Gabriella (Fidesz-KDNP) fejlesztéspolitikai tanácsnok még 2015. elején előterjesztést készített, hogy alkossák meg Kispest lakáskoncepcióját. Példaként a szomszédos Kőbányát említette, ahol valamennyi ingatlant felmérték, és több vaskos könyvbe foglalták össze a legfontosabb paramétereket, amelyből kiderült mindegyiknek az állapota, amely alapján a hasznosítására is könnyebb javaslatot tenni. Az azóta eltelt időszakban, a Gajda Péter vezette önkormányzat készített egy 30 oldalas tanulmányt, amelyre ráírták, hogy „Lakáskoncepció”. Kiderült azonban, hogy az akkori 800 lakásból csak alig néhányat mértek fel. Ezért Dódity Gabriella a 2016. júniusi testületi ülésen – ahol szóba került a lakáskoncepció – elmondta: örül, hogy javaslatára megindult a gondolkozás, és köszöni mindenkinek az eddig elvégzett munkát, de úgy véli, valós koncepciót csak a helyzet alapos felmérése és ismerete után lehet készíteni.
– Nem történt meg valamennyi lakás műszaki állapotának felmérése, így nem tudjuk, a meglévő lakásállományt mekkora összegből lehetne megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozni. Nem tudjuk azt sem, mennyibe kerül most a ténylegesen befolyt bevételek mellett a négyzetméterenkénti fenntartási ár. És azt sem látjuk, az önkormányzat mekkora összeget tervez éves szinten a lakásállomány működtetésére fordítani. Úgy érzem, az alapvető pillérek hiányoznak a lakáskoncepció kialakításához – indokolta Dódity Gabriella, miért nem tudják a lakáskoncepciót akkori állapotában támogatni. Átfogó, és mindenki számára elérhető lakáskoncepció pedig azóta sem készült.
|
RSS
