Kispest.info: Hogyan lettek a kutyák szerelmesei, és miért pont ez a két fajta, a szent bernáthegyi és a basset hound lett a kedvenc?
KOZMA KÁROLY: Gyerekkorom óta volt szent bernáthegyi kutyám, s ahogy nőttem, egyre inkább rájöttem, hogy annyira érdekel ez a fajta, hogy komolyabban is szeretnék vele foglalkozni. 36 éve született meg az első almom, gyorsan belemerültem a kiállításokba, tenyésztésbe. Tokajban egy kutyakiállításon ismerkedtem meg feleségemmel.Vérbeli „kutyaőrültként” először természetesen a kutyáján akadt meg a szemem, és közös szerelmünk a bernáthegyi kapcsán kezdtünk el beszélgetni, majd később ez hozott össze bennünket. Egyszer külföldről hoztam egy basset houndot egy ismerősömnek, de méltatlan tartási körülmények miatt visszavettem a gazdájától és Katalinnak ajándékoztam. Óriási volt az öröm, teljesen elvarázsolta a „bársonyfülű” mókamester. Így jött a basset hound.
JUHÁSZ KATALIN: A szüleim is mindig kérdezgették, hogy honnan jött ez a nagy kutyaőrület az életemben. Szerintem ezt a nagyszüleim állatszeretetéhez lehet visszavezetni, mert nekik többféle háziállatuk is volt. Én Szabolcs megyében születtem, és vidéken szokatlan, hogy a kutyát így szeressék, ahogy mi. Egy kicsit visszatetszést váltott ki a családom körében, amikor elkezdtem otthon komolyabban foglalkozni a kutyákkal, de aztán megszokták. Kedvenc fajtáinknak a férjemmel mindketten egy-egy, az FVM által kinevezett Elismert Tenyésztő Szervezetet hoztunk létre, melyek országos hatáskörűek. Én a Hungária Basset Hound Klubnak, a párom pedig a Hunnia Szent Bernáthegyi Klubnak az elnöke. 13. éve vezetjük a klubjainkat. A cél, a fajták fenntartása, törzskönyvezése, teljesítményük meghatározása, tenyésztési adatok gyűjtése, nyilvántartása, feldolgozása, és a törzskönyvek kiadása. Emellett pedig célunk, hogy a basset houndot és a szent bernáthegyit megismertessük és megszerettessük az emberekkel.
Milyen konkrét tevékenységet folytatnak az állatok érdekében?
JUHÁSZ KATALIN: Ha például kóborolni látnak valahol az utcán egy basset houndot, vagy egy bernáthegyit akkor ezt hozzánk jelentik be. Van egy vidéken működő nagy kennel sorunk, oda szállítjuk őket, ideiglenesen befogadjuk az állatot. Tenyésztésvezetőnk, - aki egyébként állatorvos- megvizsgálja a kutyákat és általában ivartalanítja, ezután pedig megpróbálunk az elhelyezésükről gondoskodni. A klubunk emellett számos rendezvényt is szervez, ahol a kutyabarátok találkozhatnak kedvenceikkel. Rendezünk kiállításokat, kutyás bemutatókat, kutyás farsangot, agilityt, télen elmegyünk közösen szánkózni. Vannak Kispesten gyermekprogramjaink, ahol a fiatalokat megismertetjük a felelősségteljes kutyatartás szabályaival, vagy csak egyszerűen igyekszünk megszerettetni velük ezeket az állatokat. Gyakran hoznak hozzánk sérült gyermekeket is, van kerekesszékes és értelmi fogyatékos kis barátunk is. Bejárunk a Heim Pál Kórházba úgynevezett kutyasimogatóra, ahol a beteg gyerekeknek okozunk egy kis örömöt a kutyák simogatásával. Jelentkeztünk idősek otthonába is ugyanilyen céllal, onnan még nem kaptunk választ, de reméljük pozitív lesz a hozzáállás, hiszen nemcsak érzelmileg tesz jót a kutyák simogatása, hanem állítólag a vérnyomásra is jótékony hatással van.
KOZMA KÁROLY: A kutyásoknak ma már nem csak az az igényük, hogy kiállításokra menjenek, hanem egyszerűen szeretnék jól érezni magukat, nem zavarja őket, ha a kedvencüket esetleg kizárják a tenyésztésből. Ameddig ezekre a feladatokra van anyagi keretünk, addig igyekszünk megvalósítani, hogy befogjuk a kóbor kutyákat, ivartalaníttatjuk, megfelelő körülmények között tartjuk őket. Sajnos egyre nehezebb az elhelyezésük, mert az idősebb kutyákat nem könnyű új környezetbe szoktatni, és erre kevesen vállalkoznak.
JUHÁSZ KATALIN: Ennek a fontos feladatnak a megvalósításában évek óta anyagi segítséget nyújt Kispest Önkormányzata, melyet ezúton is köszönünk. Ennek a támogatásnak a segítségével rendezvényeinket is színvonalasabbá tudjuk tenni.
Akkor ez a munka gondolom elsősorban szerelem. Mit szeretnének még megvalósítani a kutyákkal?
KOZMA KÁROLY: A kutyákkal az elmúlt 20 évben bejártuk gyakorlatilag az egész világot, én sokszor mint küllembíró is utaztam. Sok helyre kaptunk meghívást. Én voltam az első, akinek Magyarországon saját tenyésztésű világgyőztes szent bernáthegyi kutyája volt, Kati az első aranykoszorús mestertenyésztő a basset hound fajtában. Ő írta meg Magyarországon a basset houndról szóló, fajtaismertető könyvet. Amit lehetett elértünk mind a két fajtával. Ma már a tenyésztésben nem vagyunk ilyen aktívak. Nálam például 5 éve nem volt alom. Észrevehetően csökken irántuk az érdeklődés. Mi mindig figyeltünk arra, hogy csak olyan gazdához kerüljön a kölyökkutya, aki felkészült a fogadására, nevelésére, és nem pillanatnyi szeszély miatt vásárol kutyát. Az általunk tenyésztett kutyákat bármikor hajlandóak vagyunk visszafogadni, vagy ha valami baja van, éjjel kettőkor is idetelefonálhatnak, és mi segítünk megoldani a helyzetet.
JUHÁSZ KATALIN: Közel 17 évet tanítottam a Jókai Mór, jelenleg a Gábor Áron Ált. Iskolában és amikor voltak kölyökkutyáink, egyet-egyet bevittem az iskolába. Ezek nagyon jó alkalmak voltak arra, hogy megtanítsam a gyermekeknek az állatokkal való helyes bánásmódot. Többször szerveztem, „Kutyák az iskolában” elnevezéssel egész napos gyerek-kutyás programot a Pestlőrinci Kutyakiképző Iskola közreműködésével. A kerület több iskolájában is jártunk, és a Wekerle napokon is évekig ott voltunk. Most is szívesen rendezünk kutyás programokat, bemutatót, amennyiben van erre igény.
Mióta laknak itt Kispesten?
KOZMA KÁROLY: 55 éve itt születtem Kispesten, ebben a házban, amelyben most is lakunk. Sokfelé elmehettünk volna életünk folyamán, de én voltam az, aki ragaszkodtam ehhez a kerülethez. Nagyon jó szomszédjaink vannak, akik tolerálják kutyaőrületünket. Ez nagyon fontos szempont.
Hogy lehet a klubjaikba jelentkezni?
JUHÁSZ KATALIN: Személyesen, e-mailen, telefonon. Van egy belépési nyilatkozati lapunk, amit a lakcímre postázunk. A klubjainkba elsősorban azok jelentkeznek, akiknek ilyen fajta kutyájuk van, de rendezvényeinkre minden kutyatulajdonost és kutyakedvelőt szeretettel várunk, az a lényeg, hogy kedvencük jól szocializált legyen.
|