Az elmúlt évtizedek számtalan színházi és filmes szerepe szólalt meg az ő csodálatos baritonján. Markáns, férfias, ironikus alkata, drámai ereje intrikus szerepekre predesztinálta, de utánozhatatlan sármja és fanyar humora minden szerepét átitatta – méltatta a színészt a teátrum társulata. 

 

Bárdy György május 26-án töltötte be 92. életévét. Haláláig a Vígszínház társulatának tagja volt, utoljára 2008-ban lépett fel az Egy csók és más semmi című előadásban.

 

Bárdy György 1921-ben született Budapesten. Iskolai tanulmányait a Szegfű utcai elemi iskolában kezdte. Gyermekként Kispesten ismerte meg a színjátszást mint diákszínész, rendező a Kispesti Református Ifjúsági Egyesületben. Tizenhárom évesen már a református templom kertjében lépett fel saját színjátszó csoportjával. Várkonyi Zoltán, a neves színész és rendező véletlenül látta meg a 16 éves fiút egy előadásban, és megígérte: le fogja szerződtetni majdani társulatához. 1945-ben le is szerződtette a frissen alakult Művész Színházba. Elsőnek Grumio szerepét kapta a Makrancos hölgyben. A színházi előadások után rendszeresen fellépett a Casanova és az Arizona Irodalmi Varietében, ahol óriási sikerrel parodizálta Csortost, Latabárt, Jávort.  

 

[GALÉRIA-1]

MTI Fotó: Kallos Bea

 

1946-ban Jób Dániel szerződtette a Vígszínházba, ahol 1949-ig játszott. 1949-51-ben a Vidám, 1951-től 1958-ig a Madách, 1958-59-ben a Nemzeti Színházban lépett fel, majd három évig erdészként dolgozott. 1962-ben a kecskeméti Katona József Színházban folytathatta pályáját. 1964-ben újra a Vígszínház művésze lett.
Emlékezetes szerepe volt Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom), Oscar (Neil Simon: Furcsa pár). Színházi fellépésein kívül több mint 60 film- és tévészerepben nyújtott felejthetetlen alakítást. Legnagyobb sikere a Jumurdzsák volt az 1968-ban bemutatott Egri csillagokban, de játszott a Valahol Európában, A csodacsatár, A tettes ismeretlen, a Ripacsok és a Retúr című filmekben. Sokat szinkronizált: az ő hangján szólalt meg például Máris szomszéd is a Mézga családban.

 

1958-ban Jászai Mari-díjat kapott. 1983-ban érdemes művész lett. Ugyanebben az évben nyerte el az Ajtay Andor-emlékdíjat. 1991-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével tüntették ki. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta, 2000-ben kiváló művész lett. 2003-ban a 34. Magyar Filmszemle életműdíját kapta. 2005-ben Kispest díszpolgárává választották. 2006-ban ismét megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. 2008-ban elnyerte a Gundel Művészeti Díjat.

 

(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

A rendvédelmi szervek dolgozóit tüntette ki nemrég az önkormányzat

Az év rendőre Lakatos János rendőr zászlós, az év tűzoltója Soltész Péter…

A Száguldó Őrnagyra, Puskás Öcsire emlékeztek halálának évfordulóján Kispesten

Messzire szállt a kispesti horgászbolt jó híre

Noha Magyarország a versenyhorgászatban jó ideje egyfajta nagyhatalomnak számít, a „hétköznapi” pecások száma még sosem nőtt akkora mértékben hazánkban, mint az utóbbi néhány évben. Többségük a magántavak partján, feeder bottal, method technikával keresi a halat, mint azt a kispesti Duplakukac Horgászbolt ügyvezetőjével, Kádas Józseffel történt beszélgetésünk is egyértelműsített.

Szinte hazajárnak a gyermekek a kispesti könyvtárba

Kevés kellemesebb elfoglaltság van annál, mint elmerülni egy remek könyv adta örömökben, ennek ellenére egyre nagyobb azoknak a tábora, akik szinte sosem olvasnak. Ami biztos: a könyvekkel való ismerkedést érdemes már egészen kis korban elkezdeni, ezzel pedig az FSZEK Üllői úti Könyvtár könyvtárvezetője, Popovics Beatrix és munkatársai is tisztában vannak. Vele beszélgetve megtudtuk, a többi kerület könyvtárával összehasonlítva Kispesten kiemelkedően magas a könyvtárlátogató gyermekek aránya.