Magyarország soha többé nem akarja átélni, hogy több százezer katonakorú, muszlim hátterű férfi átmasírozzon a területén. Ezért folytat a kormány kezdettől fogva következetes bevándorlásellenes politikát, amely a keresztény kultúránk megőrzésén alapul. Erről dönthetünk a május 26-i európai parlamenti (EP-) választáson is, ahol a bevándorláspárti, vagy a kereszténységet megtartó jövőkép között választhatunk.

Már átéltük 2015-ben, milyen, amikor 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozik az országon,  ezt még egyszer nem akarjuk átélni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Mathias Corvinus Collegium migrációról szóló konferenciáján. Ezért megépült a biztonságunkat védő kerítés, a kormány megerősítette hazánk határvédelmét, ez pedig szembefordulást jelentett migrációval kapcsolatos európai fősodor véleményével. Így Magyarország – bár nem az Európai Unió legnagyobb területű, népességű és katonai erejű országa – vezető szerepet játszik a migrációról szóló európai vitában – mutatott rá. Hiszen akik szárazföldi úton próbál eljutni Európába, azok szükségszerűen Magyarország határaihoz is megérkeznek.

A migráció egyaránt kulcskérdés Európa-szerte, de a már kialakult helyzet eltérést eredményez az EU keleti és nyugati fele között: nyugaton – különböző történelmi és szociológiai okok miatt – az alapvetően keresztény európai őslakosok mellett már jelen van és megerősödött egy nagyon gyorsan növekvő, erős öntudattal rendelkező alapvetően muszlim közösség, amelynek arányai folyamatosan nőnek, döntően a keresztény őslakosok rovására. Ezekben az országokban a határvédelem mellett e közösségek integrációja is komoly felelősséget a döntéshozókra. Kelet-Közép-Európa – köztük Magyarország – viszont megőrizte a társadalmi összetételét, így még választhat a migráció és a multikulturalizmus, vagy ennek elkerülése között.

Emiatt eltávolodott egymástól a nyugati és a kelet-közép-európai tagállamok megközelítése is, de nekünk – fogalmazott a miniszterelnök – erkölcsi fölényt ad, hogy mi nem akarjuk ráerőltetni a nyugati tagállamokra a mi megközelítésünket, ők viszont megpróbálják ránk erőltetni a multikulturalizmust.

A migráció időhorizontja minimum évtizedekben mérhető: egy ma 56 éves ember még élhet 2050-ben, egy ma 20 éves akár 2080-ban, de egy mostanában születő gyermek akár a XXII. századot is megélheti. Az ő jövőjük attól függ, most milyen döntések születnek az európai egység, a határvédelem, a migráció és a demográfia tekintetében. Most lehet dönteni, most kell cselekedni – hangsúlyozta a miniszterelnök – mert ha nem, a folyamatokat később lehetetlen lesz megállítani.

 

A keresztény kultúra megőrzése a jövőnk záloga

Keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké – mondta március 15-i ünnepi beszédében Orbán Viktor. Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról – tette hozzá, szabad ember pedig az, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója.

– Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól. Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat – mondta a miniszterelnök, utalva feltehetően a május 26-i európai parlamenti (EP-) választás fontosságára.

 

Fotó: Origo

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

Fővárosi strandkörkép

A nyári melegben megtelnek a strandok és uszodák szerte Budapesten. Összegyűjtöttük a fővárosi és agglomerációban található strandokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Lámpás kereszteződést sürget a kerületi jobboldal

Kevés olyan balesetveszélyes kereszteződése van Kispestnek, mint az Ady Endre út, Vas Gereben utca sarka. Sajnálatos módon egymást érik a balesetek. Van, aki szerint a közlekedési lámpa, van, aki szerint az elővigyázatosság segíthetne.

Kosz és káosz az Attila utcában

Kispest talán egyik legaggasztóbb állapotú része az Attila utca, amelynek rendezése úgy tűnik, kifog az önkormányzaton. Kosz, szemét, rendetlenség, és térfigyelő kamera, amely mintha azért lenne, hogy lehessen a lomokat valami alá pakolni.

Győri Ottmár, a Wekerletelep első gondnoka

144 éve ezen a napon született Győri Ottmár, a Wekerletelep utcahálózatának tervezője, az építkezés felügyelője, a telep első gondnoka.