A kormány a munkaerőpiac „minden rezdülését” figyeli és folytatja azokat a programokat, amelyek a foglalkoztatást segítik – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Czomba Sándor a beszélgetés során kiemelte: a december közepén bejelentett programra, amely a fiatalok munkatapasztalat-szerzését támogatja, több mint 7 ezer jelentkezés érkezett, és a lehetőséggel élve eddig 5 ezren helyezkedtek el. A konstrukció keretében az állam hat hónapig átvállalja a dolgozó munkabérének 50 százalékát, ha az adott cég regisztrált álláskeresőt foglalkoztat.

 

A 25 év alattiak körében a foglalkoztatottság szintje mára háromszorosa a tíz évvel ezelőttinek, a munkanélküliségük pedig a harmadára esett vissza – sorolta. Az államtitkár megjegyezte, hogy az energiaválság és az infláció megviseli a vállalkozásokat, a kis cégek a túlélésre összpontosítanak, a kormány pedig minden segítséget igyekszik megadni nekik.

 

A nagyvállalatoknak más típusú problémáik vannak, működési területükön már nincs munkanélküliség, „egymástól szipkázzák el a munkaerőt” – mondta. Ezért is jó a keleti régióba telepíteni olyan új üzemeket, amelyek nagy létszámot igényelnek, odavinni a munkahelyeket, ahol nagyobb számban van munkaerő – fűzte hozzá. A bérek 17,5 százalékos növekedésével Magyarország a V4-ek között és az OECD-tagállamok között is szinte egyedülálló abban, hogy éves szinten nőttek a reálbérek – mutatott rá az államtitkár.

 

Beszélt arról is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 16, illetve 14 százalékos megemelése – miután az átlagkeresetekre is hat – reális esélyt teremt arra, hogy 2023-ban is nőjenek a reálbérek Magyarországon. Ehhez az infláció mérséklődésére is szükség van – jegyezte meg Czomba Sándor. Felidézte, hogy 2010-ben a munkanélküliségi ráta 12 százalék felett volt, és az országban 3 millió 750 ezren dolgoztak, ezzel szemben mára – az enyhe emelkedés ellenére – 4 százalékos a ráta, illetve 4 millió 700 ezren dolgoznak. Jó döntésnek nevezte, hogy a kormány 12 évvel ezelőtt a foglalkoztatás növelését tűzte a zászlajára, és egymillió munkahelyet teremtett azóta.

 

Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, a munkanélküliek számának növekedése főként abból adódik, hogy több ezren aktivizálódtak az inaktívak közül, ők azok, akik korábban nem jelentek meg a munkaügyi regiszterben. Ezt pedig Czomba Sándor munkaerőpiaci szempontból pozitívumnak tartja. Kitért arra is, hogy Magyarországon most durván 300 ezres munkaerőtartalék van, ebből körülbelül 100 ezer ember viszonylag gyorsan munkába tud állni. Ők azonban többnyire nem ott vannak, ahol egyébként a kereslet megjelenik. Ezért örömteli, ha az ország keleti részén: Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon olyan beruházások indulnak, amelyek az ottani munkaerőt képesek felszívni – hangsúlyozta.

 

MTI/Kispest.info

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

Két éven belül kész az új KÖKI vasútállomás is

Modern és akadálymentes lesz a megújuló Kőbánya-Kispest vasútállomás, amely a tervek szerint 2019-re készül el, és tökéletesen illeszkedik majd a KÖKI már átépített, felújított arculatához.

Új BKK ügyfélközpont a KÖKI-n

Kőbánya-Kispest metróállomásnál nyitotta meg a Budapesti Közlekedési Központ a legújabb ügyfélközpontját a hét elején. A BKK új, európai színvonalú integrált szolgáltatásokat nyújtó ügyfélközpontjaiban a közlekedéssel kapcsolatos minden ügy elintézhető: jegy- és bérletvásárlás, közlekedési információk, taxipanasz-kezelés, MOL Bubihoz fűződő ügyintézés és általános utastájékoztatás. Az új ügyfélközpont a fővárosi utasok kiszolgálásán túl turisztikai szempontból is kiemelt fontosságú, ugyanis a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége miatt a hazánkba érkező turistáknak is segítséget nyújt.

BKK közlemény: Két napon át késő este és éjszaka lezárjuk a Sibrik Miklós úti felüljárót

A Sibrik Miklós úti felüljáró újjáépítéséhez kapcsolódó bontási munkák miatt szeptember 11-én, csütörtökön és 12-én, pénteken késő este és éjszaka 22:00 és 4:00 között lezárjuk a felüljárót. Ezért az erre közlekedő nappali járataink a késő esti időszakban, éjszakai buszaink pedig teljes üzemidejükben a felüljárót elkerülve, módosított útvonalon közlekednek a lezárás idején. Az előttünk álló körülbelül egy évben több alkalommal kerül még sor hasonló késő esti, éjszakai forgalomkorlátozásokra annak érdekében, hogy a közúti forgalom a híd teljes újjáépítése idején a nappali órákban fenntartható legyen. A rekonstrukciós munkák – amelyek során kicseréljük az átkelő teljes szerkezetét, valamint új útpályát építünk, a gyalogos járdán pedig részben kerékpársávot, részben közös használatú gyalogos-kerékpáros útfelületet hozunk létre – első fázisa a befejezéséhez közeledik. Az újjáépítést a Fővárosi Önkormányzat közútkezelőjeként a Budapesti Közlekedési Központ végzi.

Felavatták a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet új diagnosztikai központját

Ünnepélyes keretek között avatták fel a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet minden igényt kielégítő, modern diagnosztikai központját. A fejlesztés, amely az új épületszárnyat, a kapcsolódó orvostechnológiai eszközbeszerzéseket és a parkoló bővítését foglalja magában a kormány Egészséges Budapest Programjának forrásaiból valósult meg, összesen 770 millió forintból. Az új épületrészben MR-, CT- és csontsűrűség-vizsgálatot is el tudnak végezni a szakemberek. Az átadóünnepségen jelen volt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Dobosi Zsolt, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, valamint Földesi Gyula és Németh Szilárd Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselők is.