Több mint fél év telt el azóta, hogy kirobbant az orosz-ukrán háború, a harcok azonban nem csitulnak, sőt: minden eddiginél hevesebb orosz támadások várhatók, s egyelőre nem lehet megjósolni, mikor érhet véget a fegyveres konfliktus. Az elhúzódó háború és Brüsszel Oroszországgal szemben folytatott, elhibázott szankciós politikája miatt egész Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak és energiaválság alakult ki.
Külön utakon
A magyar kormány több más országhoz hasonlóan energia-veszélyhelyzetet hirdetett, Európában elsőként pedig erős árkorlátozással kezdte védeni a lakosságot a lakosságot az elszabaduló energiaáraktól: a mostani energiaválságban is fenntartja a rezsicsökkentést, amely minden magyar családot segít az átlagfogyasztás mértékéig, s amellyel havi 181 ezer forintot, éves szinten pedig 2 millió 175 ezer forintot spórolhatnak meg a családok.
Mindez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés fenntartásával egy átlagos fogyasztású család továbbra is a valós piaci ár hetedéért kapja meg az áramot, a gázhoz pedig a valós piaci ár tizedéért jut hozzá.
Fotó: MTI
Fontos tudni: az átlag felett fogyasztóknak sem a valós piaci árat kell fizetniük, hanem az annál jóval kedvezőbb, lakossági piaci árat. Az augusztus végétől érkező, már az új rezsiszabályok szerint készült számlákon feltüntetik, mennyit kellett volna fizetniük a fogyasztóknak a világpiaci áron számolva, illetve az is szerepel rajtuk, hogy az adott időszakban, a rezsicsökkentésnek köszönhetően mekkora összeget takarítottak meg a háztartások. Az energiafogyasztók többségének nem változik a rezsiköltsége: az ötmillió áramfelhasználó nagy többsége – több mint négymillióan – átlag alatt fogyaszt, a három és fél millió gázfogyasztónak pedig kétharmada nem lépi át a limitet.
A baloldal hozza a formáját
– A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az elhúzódó háborús helyzetben is meg tudja védeni az ország, a magyar emberek és családok biztonságát. Ezzel szemben a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal még most sem áll az emberek oldalára, hiszen következetesen támadják a kormány intézkedéseit – magyarázta lapunknak dr. Pap Sándor. A Fidesz választókerületi elnöke szerint ebben nincsen semmi meglepő, hiszen annak idején a Gyurcsány-Bajnai-kormányok nem tévedés, tizenötször emelték a rezsiárakat.
– Akkoriban, amikor szó sem volt háborúról és energiaválságról, Európa legdrágább energiaárait voltak kénytelenek fizetni a magyar családok. Emlékezzünk csak: a baloldali kormányok magyar közművek, gáztározók, erőművek egész sorát juttatták külföldi kézre, amelyek aztán hatalmas nyereséget vittek ki az országból. Az Orbán-kormánynak közel egy évtizedébe került, hogy visszaszerezze a baloldal által 2002 és 2010 között elherdált, közel 190 stratégiai vállalatot. A legfontosabb energetikai cégek visszavásárlásának köszönhetően vezethette be a kormány tíz évvel ezelőtt a rezsicsökkentést, amit továbbra is meg kell védenünk – hangsúlyozta a politikus.
Előzzük az európai átlagot
Az embereket azonban nemcsak az foglalkoztatja, mennyibe kerül majd az energia, hanem az is, lesz-e belőle egyáltalán elegendő mennyiség, mihelyst beköszöntenek a hideg, őszi-téli hónapok. Az energia-veszélyhelyzet nemcsak a lakosság energiaárakkal szembeni védelmét, hanem az energiaellátás biztonságának megerősítését is szolgálja. A jelenlegi helyzet szerint elmondható, Magyarország jól áll a tározók töltöttségét tekintve, hiszen azok körülbelül 60 százalékon állnak, szemben a 20 százalékos európai átlaggal. Az itthon betárolt készletek az éves fogyasztás nagyjából harmadát fedeznék egyébként.
Érdemes tudni: „normális” időkben már a 32 százalék feletti szint is elegendő lenne, azonban most sajnos, „nem normális” időket élünk. A magyar kormány ezért korábban úgy döntött, az orosz Gazprommal leszerződött mennyiségen felül még mintegy 700 millió köbmétert szerez be. Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciók – hazánk még csak tárgyalni sem hajlandó róluk – miatt nemcsak az energiahordozók világpiaci ára emelkedett meg jócskán, hanem az elérhetőségükben is adódhatnak rendszeres fennakadások. A magyar kormány egyebek mellett a hazai földgázkitermelés jelentős növelésével is igyekszik enyhíteni az energiaválság hatásait.
Ki érti őket?
– A kormánynak a magyar emberek érdeke az első és legfontosabb, ezzel remélhetőleg nem mondok újat. Azt ugyanakkor sokan hajlamosak elfeledni, hogy a Gyurcsány vezette baloldalnak ez mit sem számított, mikor kormányon voltak, és ugyanerről tesznek tanúbizonyságot napjainkban is. Minden erejüket arra fordítják, hogy minél nagyobb káoszt és zűrzavart keltsenek, hátha az majd a politikai hasznukra válik.
Ők, akik korábban egyértelműsítették, hogy elzárták volna az orosz gázt, most azzal támadják a kormányt, hogy szerintük nem érkezik elég orosz gáz Magyarországra – mondta lapunknak Földesi Gyula. Kispest és Pesterzsébet Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője hangsúlyozta, ha a baloldalon múlna, sem rezsicsökkentés, sem élelmiszerár- és üzemanyagár-stop nem lenne, nem beszélve a családtámogatásokról, a 13. havi nyugdíjról, az ingyenes tankönyvekről és minden egyéb olyan intézkedésről, amely a magyar emberek boldogulását szolgálja.
Az eredmények magukért beszélnek
– Gyurcsány Ferencék mind a mai napig képtelenek elfogadni, hogy az emberek nem kérnek belőlük és az általuk képviselt kudarcos, baloldali politikából. Ezt bizonyította a 2022-es országgyűlési választás eredménye, illetve ezt támasztották alá az időközi önkormányzati választások eredményei is: a kormánypártok fölényes győzelmet arattak a körzetek túlnyomó többségében, legyen szó a fővárosról vagy a vidéki településekről. Földesi Gyula hozzátette, a kormány igyekszik meghálálni az emberek bizalmát, ezt jelzi, hogy hazánk gazdasága az elhúzódó háború ellenére is növelni tudta teljesítményét. A magyar gazdaság növekedése ugyanis dobogós az Európai Uniós rangsorban: csupán Szlovénia és Portugália előzi meg a 2. negyedéves GDP-növekedést tekintve, amely hazánkban 6,5 százalékos, ez pedig több mint másfélszerese az EU-s átlagnak.
A kormány ígéretet tett arra, hogy a háborús válságban is megvédi a magyar gazdaság növekedését, miközben megőrzi a munkahelyeket is. A hazai foglalkoztatottság a nemzetközi válság ellenére is csúcson van: míg 2010-ben, a második Gyurcsány-kormány utolsó évében mindössze 57 százalékos volt a foglalkoztatottak aránya, addig jelenleg ez az arány 74 százalékos. A béremelések nyomán a keresetnövekedés kétszámjegyű üteme akár a teljes évben is kitarthat, s a magyar emberek boldogulását segíti a családtámogatási rendszer fenntartása és a fiatalok szja-mentessége is.
Idén 14 havi nyugdíjra számíthatnak a nyugdíjasok
(Karc.FM)
A vártnál kedvezőbb GDP-adatok miatt a nyugellátásban részesülők novemberben egyösszegű, körülbelül ötvenezer forintos nyugdíjprémiumot kaphatnak – mondta Farkas András nyugdíjszakértő a Karc FM Hangoló című műsorában, hozzátéve: a KSH szeptember elején közli (lapzártánkig ez még nem történt meg – a szerk.) az infláció mértékét, és a kormány ahhoz igazítja majd az újabb nyugdíjemelést, ami várhatóan 5-6 százalékos lesz. Szavai szerint az újabb évközi nyugdíjemeléssel és a nyugdíjprémiummal együtt ez már a 14. havi nyugdíjnak felel meg, hiszen a novemberi emelés visszamenőlegesen jár januártól.
Farkas András arról is beszélt, ha az infláció ilyen gyorsuló ütemű marad, a jövőben negyedévenkénti vagy akár havi nyugdíjemelésre is sor kerülhet, mert a mostani helyzetben a nyugdíjasok csak utólag kapják meg a kiegészítéseket. A nyugdíjszakértő nem tartja kizártnak, hogy ha az őszi hónapokban tovább emelkednek az árak, akkor még egy év végi újabb nyugdíjemelésről is dönthet a kormány.
