– Budapesten 75 százalék alatti, országosan pedig 79 százalék volt a szállók kihasználtsága. Magyarországon a hajléktalanellátás európai összehasonlításban is jól teljesít, ami az ellátók, önkormányzatok, rendőrök, mentők összefogásának köszönhető – írta közösségi oldalán Fülöp Attila, a szociális ügyekért felelős államtitkár, ami aki megerősítette: van elég hely a hajléktalanszállókon, így senkinek nem kell az utcán aludnia. Az államtitkár felhívta a figyelmet, aki az utcán bajba jutott hajléktalant lát, hívja a diszpécserszolgálatot. A budapesti hajléktalanellátó diszpécserközpont a 06 (1) 338 41 86-os telefonszámon hívható. A kormány azoknak a hajléktalanoknak is nyújt segítséget, akik nem hajlandóak beköltözni a szállóra, a szociális munkások helybe viszik a segítséget: takarókat és meleg italokat adnak át számukra.

 

Életbe lépett a vörös kód

 

A nagy hidegre tekintettel elrendelte a hajléktalan emberek életét védő úgynevezett vörös kód kiadását Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője. Az intézkedés azt jelenti, hogy valamennyi bentlakásos szociális intézménynek be kell fogadnia a hajlék nélkül élőket, ha a hajléktalan ellátórendszer már nem tudja fogadni őket. A vörös kódot vasárnap délben léptette életbe a kormány és kedd 10 óráig volt érvényes.

 

 Kispesten ki segíti a segítő szervezeteket?

 

– A hajléktalanokat segítő szervezetek munkája mellett legalább ilyen fontos ezeknek a szervezeteknek a támogatása is – mondta lapunknak Dódity Gabriella (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő. Ezért a kispesti Fidesz-KDNP önkormányzati képviselői évek óta segítik a Misszió Alapítványt, szerették volna elérni például 2018-ban, hogy az alapítvány megkaphassa a 800 ezer forintos önkormányzati támogatást, amit kért. A baloldali többség azonban erre nem volt hajlandó, 300 ezer forinttal támogatta az egyedülálló és nemes missziót végző alapítványt.

 

Társasházak lépcsőházába húzódnak be a hajléktalanok

 

Kispesten napi problémákat okoz a lépcsőházakban megpihenő fedél nélküliek jelenléte. Több kerületi Facebook-csoportban posztoltak hajmeresztő képeket az elkeseredett kispestiek azzal kapcsolatban, hogy több társasházba illetéktelenül behatolnak a hajléktalanok, és rettenetes állapotokat hagynak maguk után. Ugyanakkor a közterületeken is találkozhatunk ezzel a sajnálatos jelenséggel, sokak kedélyét borzolják az állapotok például az Atatürk téren és a parkokban is. Mit tehet ilyenkor a társasház? Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Középviselők Egyesületének a szakmai igazgatója úgy látja: amennyiben a közös képviselő és az Önkormányzat nem csinál semmit, úgy szinte megállíthatatlan a nemkívánatos személyek bejutasa.

 

– Alapesetben az elsődleges megoldást a tulajdonosok odafigyelése és a mechanikus védelem kialakítása jelentheti. Sokszor a lépcsőházban a lakók nem figyelnek arra, hogy becsukják az ajtót, vagy egyszerűen nem ellenőrzik, hogy rendesen bezárult-e a hátuk mögött. Előfordulhat az is, hogy épp költözés vagy szellőztetés folyik a lépcsőházban és senki nem figyel a bejövők személyére. Ezekben az esetekben a lakóknak kell fokozott figyelemmel lenniük – hívta fel a lakók figyelmét a szakmai igazgató, aki hozzátette: ez nem csak az illetéktelen hajléktalanok miatt okozhatnak problémát, hanem az azt kifigyelő bűnelkövetői csoportoknak is lehetőséget ad, hogy megbújjanak a lépcsőházban és ott a tulajdonosokra törjenek, vagy hogy akadálytalanul bejutva lakásokat törjenek fel.

 

 

Segíthet a közös képviselő gondosabb odafigyelése

 

– Fontos kiemelni a közös képviselő felelősségét abban az esetben, ha a karbantartás elmulasztása miatt tudnak bejutni az épületbe. A közös képviselőnek még gondatlanul elkövetett károkozása esetén is meg kell térítenie az ebből eredő károkat. Erről érdemes felvilágosítani a közös képviselőt, hatha akkor a megfelelő gondossággal jár majd el – mondta Weisz, aki hatósági oldalról kiemelte az önkormányzat felelősségét is.

 

Az önkormányzat is felelős a kialakult helyzetért

 

– A közösségi együttélés szabályozásának rendeletében rögzíthetik azt, hogy tilos lépcsőházakban és autóban életvitelszerűen tartózkodni, korábban több önkormányzat ezzel a fegyverrel vértezte fel az eljáró hatóságot, hogy jogosan intézkedhessen ilyen esetekben, ezeket a rendelkezéseket akár a közterület felügyelet is betartathatja/betartathatta. Hasonló rendelkezéseket tehetne valamennyi önkormányzat, amivel visszaszorítható lenne a hajléktalanok illegális beköltözése a lépcsőházakba. A közösségi együttélés szabályait minden Önkormányzat rendeletben szabályozza, de sokszor nem térnek ki a fenti problémára. Tudomásom szerint Kispest önkormányzata sem szabályozza a kérdést – reagált Weisz Gábor.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

A kóbor macskákat ivartalanítják

Több mint negyven gazdátlan, közterületen élő macskát ivartalanított Kispesten két civil szervezet. A macskák túlszaporodása nemcsak állatvédelmi, ökológiai probléma is egyben.

A háziorvosok rezsiköltségeinek átvállalását kéri a jobboldal

A háziorvosok teljes rezsiköltségeinek átvállalását kéri az önkormányzattól a kispesti Fidesz-KDNP képviselőcsoport, mert szerintük a kerület nem versenyképes a többi kerülettel szemben a háziorvosok számára, máshol ugyanis a teljes rezsi átvállalásával csábítják és tartják meg az orvosaikat. Kispesten egyre nagyobb az orvoshiány, így az önkormányzatnak valamit lépnie kell.

Jogerős: Gajda Péter törvényt sértett

Törvény- és alaptörvényt sértő módon járt el Gajda Péter (MSZP) polgármester – mondta ki a Kúria, amikor pártállami időket idéző módon leragasztotta a Fidesz országgyűlési választási plakátjait. A Gajdának erre lehetőséget adó jogsértő önkormányzati rendeletet a Kúria megsemmisítette.

Fegyelmezettebb vagyongazdálkodást sürgetnek

Újabb telekeladást hirdetett meg az önkormányzat, ezúttal a Teleki utca 51. szám alatt lévő ingatlanon adna túl a baloldali városvezetés. A helyére valószínűleg társasház épül. A jobboldali képviselők megjegyezték: szakítani kellene azzal a gyakorlattal, hogy vannak olyan önkormányzati ingatlanok, amelyeket megesz az idő, majd azt követően telekárban értékesítik azt.