Fejetlenség a baloldalon. A miniszterelnökjelöltek úgy gondolták, hiába pályáztak az ország vezetésére, már az Országgyűlés munkájában sem szeretnének részt venni. Így tett az MSZP Párbeszédtől lízingelt vezérjelöltje is, aki nagy reményekkel indult neki Orbán Viktor kihívójaként, de a bukás után közölte, ő sem megy a Parlamentbe, sőt, most már legújabban főpolgármesteri babérok után áhítozik. Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva azt mondta a Kossuth Rádiónak adott interjújában, hogy a politikusok nem üzletemberek, ez szolgálat, és a kapitány nem hagyhatja el a süllyedő hajót, különösen nem elsőként. Véleménye szerint politikusként győzelem és vereség esetén is szolgálni kell a hazát, aki ezt nem érti, az nem alkalmas politikusnak, és jobb, ha szedi is a sátorfáját.
Pénzért bármit?
Nem maradt hát más a pozíciójukban maradt képviselőknek, mint, hogy elkezdjenek a megfelelő helyre helyezkedni.
Az MSZP és a Párbeszéd például nemrég bejelentette, hogy szeretnék fenntartani a két párt együttműködését. Persze nem mellékes az a tény sem, hogy a Párbeszéd nem tudott volna frakciót alakítani, miután az Együtt színeiben induló és mandátumot szerzett Szabó Szabolcs arra tett utalásokat, hogy ő inkább az LMP frakciójába ülne be. Itt jön a képbe Burány Sándor, Kispest szocialista országgyűlési képviselője, aki az MSZP-Párbeszéd közös listájáról a parlamentbe jutó Bősz Anettel, a Magyar Liberális Párt ügyvivőjével csatlakozik a Párbeszéd három politikusához, Szabó Tímeához, Tordai Bencéhez és a mandátumát másnak átadó Karácsony Gergelyhez. Meg is van a frakció, ami persze több pénzt és nagyobb mozgásteret biztosít a pártoknak. Ez azonban további kérdéseket vet fel, nem mellékesen azt, hogy miért kell cserbenhagyni azokat, akik bizalmat szavaztak az MSZP-s Buránynak, immár hetedik alkalommal?
Kispest az ígéretek földje marad
A mostani választásokon Burány Sándor és Hiller István szerzett mandátumot Kispesten. Mindkét képviselő munkáját nagyítóval és a legnagyobb jóindulattal nézve sem találtunk maradandót. Burány Sándor 1994 óta országgyűlési képviselője Kispestnek, bár a szocialista politikus az eltelt időszakban ígérgetésből erősebbnek bizonyult, mint a megvalósításokban. Már az előző kampányban azt ígérte Burány Sándor, kezdeményezi, hogy a bedőlt beruházások által hátrahagyott városi „gödrök” miatt intézkedhessen a hivatal, hogy azok ne csúfíthassák el a közterületeket. Éppen ő volt az, aki 2004-ben letette a Kossuth téri Stefánia-ház alapkövét, amely aztán annyiba is maradt. A terület ugyanis azóta volt már vizesárok, halastó, jégpálya és parlagfűtelep is. Az egyébként magánkézben lévő terület most park, amelyet két ütemben alakított ki több millió forintnyi közpénzből az önkormányzat, természetesen véletlenül éppen a választások előtt. Azt nem tudjuk, hogy ezzel az ígéretével mit csinált a négy év alatt, de az idei választások előtt újra elővette, és idén is megígérte.
A KÖKI körüli parkolási gondok megoldására is tett már ígéretet, itt mondjuk könnyű dolga volt, hiszen az önkormányzat az előző ciklusban intézkedett.
Legutóbb a Határ út ügye került napirendre. Tavaly decemberben a szakadó esőben tartott sajtótájékoztatót, ahol megígérte Gajda Péter (MSZP) polgármesterrel és dr. Hiller István országgyűlési képviselővel, hogy megoldják a Határ út ügyét.
Azt ígérték a kerületieknek, hogy kezdeményezik, hogy a Határ úti buszvégállomás területe a jövőben tartozzon Kispesthez (Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat), hogy a kerület mielőbb befejezhesse az évek óta húzódó rekonstrukciós munkákat. Viszont a február 19-i igazságügyi bizottsági ülésre mégsem mentek el, ahol benyújtott javaslatukat tárgyalhatták volna. Dr. Vas Imre országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Bizottság alelnöke csupán annyit mondott, hogy a benyújtott dokumentum voltaképp előkészítetlenül lett beadva. Kampánycélokat szolgálhatott. Sem hivatalosan, sem pedig informálisan nem keresték meg őt a továbbiakról. Vagyis, a jelek szerint a Határ út ügye is csak egy marad a jónéhány, be nem váltott ígéretből.
