Kártyavárként omlottak össze azok az elméletek, amelyek a magas részvétel esetén a Fidesz-KDNP rosszabb szereplését, sőt legyőzhetőségét vetítették előre. A kormányzó pártszövetség több mint félmillióval 2.824.647-ra növelte 2014-hez képest a listás szavazatainak arányát, tehát a résztvevők közül minden második választópolgár a kormánypártokat támogatta. Ezzel szemben a Jobbik támogatottsága mintegy stagnált, hiszen mindkét alkalommal kicsivel több mint egymillió listás szavazatot kapott az egykori radikális, azóta elveit feladva néppártosodni próbáló párt. A baloldali pártok pedig egyrészt darabjaira hullottak, másrészt jelentős mennyiségű, szavazatot veszítettek 2014-hez képest. Akkor az együtt induló MSZP, Párbeszéd, Együtt, DK és Liberálisok 1.290.806, 2018-ban pedig (igaz, nem közösen indulva) 1.028.237 szavazatot szereztek.
Ugyanez a tendencia figyelhető meg az egyéni választókerületekben is: a Fidesz-KDNP 91, a Jobbik 1, az MSZP-P 8, a DK 3, és 1-1 egyéni mandátumot szerzett az LMP, az Együtt. Az ellenzék két vidéki választókerület, Dunaújváros és Szeged kivételével csak a fővárosban tudott versenybe szállni a kormánypártok jelöltjeivel és győzelmeket szerezni, de ez a korábbi visszalépéseknek és a koordinált, 30-50 százalékos átszavazásnak, vagyis annak köszönhető, hogy sok Jobbikos és LMP-s a pártjára szavazott ugyan, de egyéniben a baloldal jelöltjét támogatta. A következő országgyűlésben még így is ismét kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek, 133 képviselővel. A Jobbik 26, az MSZP-P 20, a DK 9, az LMP 8 képviselővel jutott be a Parlamentbe, további 1-1 Együtt, egy független és a német nemzetiségi listáról bejutott képviselő veheti át mandátumát.
Felemás siker Kispesten
A legtöbb szavazatot Kispesten is a Fidesz-KDNP lista kapta, mégis, a Fidesz-KDNP kispesti jelöltjei, dr. György István és Földesi Gyula egyéniben nem szereztek mandátumot, annak ellenére sem, hogy jelentős mértékben növelni tudták a szavazataik számát. Burány és Hiller egyébként az átszavazásoknak köszönhetően nyerhetett ismét mandátumot. A számokat elemezve döbbenetes, de a magát jobboldali pártnak beállító Jobbik minden harmadik szavazója, míg az LMP-s voksolók fele a baloldal jelöltjére szavazott.
– Köszönöm mindenkinek a támogatást, a bizalmat és az elvégzett közös munkát, másrészt büszkék lehetünk, hiszen részesei vagyunk mi is a harmadik kétharmados győzelemnek is. Az eredmény nem befolyásolja a Kispest iránti elköteleződésemet, továbbra is erőmhöz és lehetőségeimhez mérten a kerület fejlődéséért is fogok dolgozni – mondta lapunknak dr. György István.
– Ebben a nagy csatában Magyarország sorsdöntő győzelmet aratott, és számomra ez a legfontosabb – mondta lapunknak Földesi Gyula, aki hangsúlyozta, hogy hazánk és a magyar emberek biztonsága továbbra is garantálható a kormánypártok győzelmével.
Forrás: felvidek.ma
Összehasonlítás
Nem csak a magyar, vegyes típusú (tehát egyéni és listás elemeket tartalmazó) választási rendszerben győztek volna a kormánypártok, hanem valamennyi demokratikus választási rendszerben. A tisztán egyéni elemeket tartalmazó Egyesült Királyságban például 85,85%-os, Olaszországban és Franciaországban szintén kétharmados többséget szereztek volna. Fontos kiemelni, hogy az ellenzék állításaival ellentétben a határon túli szavazatok nélkül is kétharmadot szerzett volna a Fidesz-KDNP pártszövetség.
