A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előre állítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig.
A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közleménye szerint az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energia megtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból.
Az ország villamosenergia-megtakarítása a MAVIR közlése szerint a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, mértéke pedig a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik szeptember végéig.
1916. április 30-án állították először át a mutatókat
Bár a nyári időszámítást valamivel több, mint egy évszázada alkalmazzuk, ötlete jóval messzebbre nyúlik vissza. 1784-ben Benjamin Franklin érvelt a nyári időszámítás gazdasági haszna mellett, majd 1895-ben egy új-zélandi rovarszakértő, George Vernon Hudson vetette fel az ötletet: októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt. Ezek nem valósultak meg.
A nyári időszámítást elsőként az első világháború alatt alkalmazták Németországban, este 11 órakor: célja az volt, kevesebb mesterséges világítás előállításával üzemanyagot tartalékoljanak a háborúra. Ezt később más országok is bevezették, de volt, ahol később meg is szüntették.
Tényleg szükséges?
Az óraátállítást, a nyári és téli időszámítás közti váltást ma már világszerte több mint 70 ország alkalmazza minden év márciusában és októberében. Magyarországon 1980 óta rendszeresen állítjuk át évente kétszer az órákat. Az utóbbi években egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon tényleg szükség van-e ma még az óraátállításokra, olyannyira, hogy Finnország tavaly év végén kezdeményezte az Európai Uniónál a nyári időszámítás irányelvének eltörlését, és egyben kérték a nyári időszámítás megtartását. A szállítási és közlekedési bizottság azután nyújtotta be az az ajánlását a kormánynak, hogy több mint 70 ezer finn állampolgár kérte petíticióban a nyári időszámítás beszüntetését. A bizottság közölte, hogy több szakértőt meghallgatott, akik szerint az emberek nem alkalmazkodnak zökkenésmentesen a változáshoz: az órák előreállítása rövid távú alvászavarokat okoz, csökkenti a munkaképességet és komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az Európai Bizottság ennek kapcsán online platformot indított a tagállamok számára, amelyben elmondhatták véleményüket az állampolgárok, és el is mondták: az 508 millió főből 4,6 millióan véleményezték az óraátállítás lehetőségét. A kérdőív kiértékelése során kiderült, hogy az uniós állampolgároknak több mint 80 százaléka amellett lenne, hogy eltöröljék a tavaszi és őszi óraátállítgatásokat.
Forrás: MTI, Origo.hu, Magyar Idők
