A húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezünk meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.
Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. A húsvétot megelőző vasárnap – virágvasárnap -, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az északibb tájakon pedig a barkás körmenet.
A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik. Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja.Ennek tiszteletére a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombatonszentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották a vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.
A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja.
A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza. Alapja a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken, több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak.
A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.
És akkor lássuk, mivel készülhetünk a locsolkodóknak.
Húsvéti hagyományos ételeink:
A húsvéti menü valamelyik része – valószínűleg a sonka – biztosan mindenki asztalán megtalálható lesz. Ajánlunk most pár hagyományos – talán még nem elfeledett – húsvéti receptet. Kápráztassuk el vele a családot, a hozzánk érkezőket.Ami pedig a legjobb, hogy nem kell konyhatündérnek lennünk, ha el szeretnénk készíteni őket, mert nem túlzottan nehéz az összeállításuk.
Fonott kalács
Hozzávalók:
50 dkg liszt
10 dkg vaj
5 dkg mazsola
3 dl tej
2 dkg élesztő
2 tojás
2 evőkanál kristálycukor
só
Az élesztőt fél deci langyos, picit cukros tejben futtassuk fel, amíg buborékozni nem kezd. Dolgozzuk össze a liszttel, a cukorral, a langyos tejjel, a vajjal, egy tojással, a csipet sóval.
Végül adjuk hozzá a mazsolát is. A tészta akkor jó, ha sima. Hintsük meg a tetejét liszttel, és konyharuhával takarjuk le, majd hagyjuk megkelni.
Lisztezett deszkán szedjük három egyenlő részre, és sodorjuk őket a tepsi hosszára. A tetejét kenjük meg a megmaradt, felvert tojással, és hagyjuk még újra 20 percet pihenni. Ha megkelt, megint kenjük be, és előmelegített sütőben süssük meg.
*
Főtt sonka
Hozzávalók:
1,2 kg hagyományos füstölésű, kötözött sonka
ecetes torma
bors
A sonkát fél napra áztassuk hideg vízbe. Öntsük le róla az állott vizet, majd frissel engedjük fel egészen addig, míg el nem lepi. Lassú tűzön legalább 2 órát főzzük. Ízlés szerint borsozzuk meg. Ha elkészült, hagyjuk, hogy ebben a vízben hűljön ki. Mielőtt kiszedjük, mindenképp szedjük le a tetején lévő zsiradékot. Ecetes tormával, szeletelve tálaljuk fel.
*
Sült báránycomb rozmaringgal és fokhagymával
Hozzávalók:
egy 2,5 kg-os báránycomb
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
rozmaring
só
A húst mossuk meg. A bőrös részét 12 helyen vágjuk be. A fokhagymákat vágjuk hosszában félbe, és a rozmaringgal együtt dugdossuk a bevágásokba. Kenjük be a húst olívaolajjal, és ízlésünk szerint sózzuk meg. Előmelegített sütőben kezdjük el sütni, majd vegyük vissza a hőmérsékletet. Időnként a húslével locsoljuk meg a húst. Amikor elkészült, tegyük egy deszkára, és takarjuk le fóliával. Pihentessük így körülbelül 20 percig, majd tálaljuk.
*
Töltött tojás
Hozzávalók:
20 dkg natúr krémsajt
8 tojás
1 kiskanál mustár
só
őrölt bors
A tojásokat főzzük meg. Az aljukból egy vékonyabb, a tetejükből egy vastagabb szeletet vágjunk le. A vastagabbak alól szedjük ki a tojássárgákat. Törjük össze őket, és a krémsajttal, a mustárral, valamint ízlés szerint sóval, borssal ízesíthetjük. A tojásokat töltsük meg ezzel a masszával.
*
Sárgatúró
Hozzávalók:
1 liter tej
10 tojás
2 csomag vaníliás cukor
1 evőkanál cukor
csipet só
A tejet forraljuk fel. A tojásokat a cukorral, a vaníliás cukorral és a csipet sóval keverjük ki alaposan. Folytonos kavargatás mellett öntsük a tejhez, és forraljuk addig, míg a massza össze nem áll. Ezután kössük egy sűrűn szőtt vászonkendőbe, és akasszuk fel, hogy a savó kifolyjon belőle. Ha kifolyt, tegyük hűtőbe, majd szeletelve a sonkával tálalhatjuk is.
(Forrás és fotó: Femina.hu, Főfotó: pixabay.com)
