Január 1-jétől nő a gyermekgondozási díj (gyed), valamint a diplomás gyed összege. Az emelkedés a minimálbér növekedésének köszönhető, amely idén januártól 8 %-kal, bruttó 138 ezer forintra nő, ez immár a duplája a 2010-es összegnek. A gyed maximális összege 2018-ban már elérheti a bruttó 193.200 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 96.600 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 126.350 forintra emelkedik.
A kormány további egy évvel bővíti a diplomás gyed jogosultsági idejét. Vagyis az érintettek 2018-tól a gyermek két éves koráig vehetik igénybe az ellátást. Emellett a csecsemőgondozási díjra (csed) a vér szerinti apa a korábbiakhoz képest több élethelyzetben is jogosult lehet.
A kormány idén is kiemelt figyelmet fordít a gyermeket vállalókra, ezért a kétgyermekesek havi adókedvezménye harmincezerről harmincötezer forintra nő.
De az idősek is kapnak támogatást: az év végi nyugdíjkiegészítés, nyugdíjprémium és a tízezer forintos Erzsébet-utalvány után januártól 3 százalékkal, átlagosan havi mintegy 4 ezer forinttal nőnek a nyugdíjak. Ezzel az emeléssel 2018-ban már 28,5 százalékkal haladja meg a 2010-es szintet, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig mintegy 10 százalékkal múlja majd felül a nyolc évvel korábbit. Ezekből a számokból is látszik, hogy a kormány nem csak megőrizni, hanem növelni is tudta a nyugdíjak értékét.
Januártól 1-től a munkabérekre rakodó adóteher is csökken. A szociális hozzájárulási adó a tavalyi 22 százalékról, 19,5 százalékra mérséklődik a 2016 novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás eredményeként. Így a munkaadóknál 200 milliárd forint marad. Folytatódik a munkahelyvédelmi akció is, amelynek bevezetése óta a vállalkozások 590 milliárd forintot takarítottak meg.
2018-tól több ágazatban emelkednek a bérek: magasabb fizetésre számíthatnak például a rendvédelmi dolgozók, valamint a felsőoktatási és az állami vállalatok alkalmazottai.
A kormány céljai között szerepel az is, hogy az alapvető és legfontosabb élelmiszereket minél kisebb forgalmi adó (áfa) terhelje, ennek köszönhetően a halhús adókulcsát 27 százalékról 5 százalékra csökkentették január 1-től. Ez azért is fontos, mert Magyarországon a halfogyasztás messze elmarad az európai átlagtól, pedig a halfogyasztás számos jótékony hatással bír a szervezetre, segít az egészségmegőrzésben, amelyre szintén kiemelt figyelmet fordít a kormány.
A sertéshús áfáját már korábban csökkentette a kormány, 2018. január 1-től azonban már a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének áfakulcsa is 5 százalékra mérséklődik.
Kevesebbet kell fizetnünk idén az internetért is, hiszen a korábbi 18 százalékról 5 százalékra csökkentette a kormány az internetszolgáltatás áfáját, így ez az adónem az Uniós országok között Magyarországon lesz a legalacsonyabb.
Az áfacsökkentéseknek köszönhetően egy átlagos családnál legalább évi 35-40 ezer forinttal több pénz marad. Az adócsökkentés másik nagy nyertese az agrárium, hiszen ezáltal az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság több lehetőséghez jut, visszaszorul a feketegazdaság, miközben az emberek többet tudnak vásárolni, így nő a fogyasztás.
