A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítások miatt került sor. Azok a szakszervezeti követelések valósulnak most meg, amelyeket az érdekképviseletek már 2012 – az új munkatörvénykönyv elfogadása – óta kifogásolnak, mivel azok hátrányosabban érintették a munkavállalókat.
Januártól a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást módosítani. A vonatkozó rendelkezés szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel nem járhat hátrányos következményekkel. Amennyiben a munkafeltételek nem módosíthatóak, abban az esetben lehet csak felmenteni a dolgozót a munkavégzés alól.
Ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos egészségkárosodást állapított meg, és fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult a munkavállaló, úgy számára évenként öt munkanapnyi pótszabadság jár.
Jövőre a pótnapokra akkor lesz jogosult egy dolgozó, ha legalább 40 százalékos az egészségkárosodása, vagy a munkaképesség csökkenése 50–100 százalékos.
Jövőre nehezebb lesz eltávolítani a szakszervezeti tisztségviselőket, mivel visszakerülnek a munkavállalókat képviselők körébe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövőre a jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén kérheti a tisztségviselő, hogy eredeti munkakörébe helyezzék vissza. Jelenleg ugyanis a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát nem kötelesek minden esetben helyreállítani, ami a foglalkoztatóknál visszaélésre adhatott okot. A módosítás így erősíti a tisztségviselők védettségét, akik ezáltal erősebb pozícióból képviselhetik a munkavállalókat
Forrás: magyaridok.hu
Fotó: Piaxabay.com
