Hosszas betegség után, 85. életévében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, Kispest díszpolgára. Jókai Annát a kormány saját halottjának tekinti, búcsúztatásáról később adnak hírt – áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében.

Jókai Anna halálával a magyar irodalom, a polgári-keresztény gondolat pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Amikor elveszítette a szeretteit, meg tudott békülni a veszteséggel. Most rajtunk, magyarokon a sor.

 

Jókai Anna a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Kossuth-nagydíjas magyar író- és költőnő 1932. november 24-én született Budapesten, egy polgári család második gyermekeként. 1939 és 1942 között a Mária Terézia téri elemi mintaiskola, 1943 és 1951 között a Zrínyi Ilona Leánygimnázium tanulója volt, már ekkoriban verseket, novellákat írt.

 

Pályája elején könyvelőként, majd népművelőként dolgozott. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ezt követően 1974-ig tanított, majd szabadfoglalkozású író lett. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992 között elnöke volt. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Első novellája, a Családi kör 1966-ban jelent meg, ezt követte 4447 című regénye 1969-ban, amelyet 1977-ig további  öt regény és négy elbeszéléskötet követett. Műveiben gyakran foglalkozik a tanári hivatás problémáival, a szeretet jelenlétével, főhőse a mai magyar átlagpolgár.

 

Már első regényét is elismeréssel fogadta a kritika, és az olvasók körében is hamar népszerűvé vált. Legismertebb művei: Tartozik és követel (1970), A labda (1971), Napok (1972), Szerelmeink, szeretteink (1973), Szegény Sudár Anna (1989), Ne féljetek (1998), Éhes élet (2012). Regényei mellett elbeszéléseket, verseket, esszéket is írt.

 

Munkásságát többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (1994) és Kossuth-nagydíjjal 2014, Prima Primissima közönségdíjjal (2004), Kispest díszpolgára kitüntetéssel (2006), Budapest díszpolgára kitüntetéssel (2012), és a Magyar Érdemrend nagykeresztjével (2012) ismerték el. 2014 óta a Nemzet Művésze.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

Fővárosi strandkörkép

A nyári melegben megtelnek a strandok és uszodák szerte Budapesten. Összegyűjtöttük a fővárosi és agglomerációban található strandokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Lámpás kereszteződést sürget a kerületi jobboldal

Kevés olyan balesetveszélyes kereszteződése van Kispestnek, mint az Ady Endre út, Vas Gereben utca sarka. Sajnálatos módon egymást érik a balesetek. Van, aki szerint a közlekedési lámpa, van, aki szerint az elővigyázatosság segíthetne.

Kosz és káosz az Attila utcában

Kispest talán egyik legaggasztóbb állapotú része az Attila utca, amelynek rendezése úgy tűnik, kifog az önkormányzaton. Kosz, szemét, rendetlenség, és térfigyelő kamera, amely mintha azért lenne, hogy lehessen a lomokat valami alá pakolni.

Győri Ottmár, a Wekerletelep első gondnoka

144 éve ezen a napon született Győri Ottmár, a Wekerletelep utcahálózatának tervezője, az építkezés felügyelője, a telep első gondnoka.