Jövőre lesz negyven éve annak, hogy a kispesti Ady Endre úton díszállat-kereskedés nyílt, amelyre akkoriban a környékben élő gyermekek jórésze egyfajta megtestesült álomként tekintett. Hasonló érzések fűzték a kereskedéshez az akkori üzletvezető lányát, Csikos Andreát is, aki a nyitást követő hatodik évben vette át a stafétát édesanyjától, s vezeti a boltot mind a mai napig.

 

Mint azt lapunknak elmondta, édesanyja annak idején haltenyésztőként került kapcsolatba az állatkereskedői szakmával, ő maga pedig már egészen kis korában úgy érezte, örömét leli abban, ha foglalkozhat a gondjaira bízott állatokkal. Hozzá hasonlóan így voltak ezzel azok a gyerekek is, akik az akkor még kevésbé ismert üzletet szüleik társaságában látogatták.

 

Sokukat idővel messzebbre sodort az élet, ám nem kevesen voltak köztük olyanok, akik jó néhány évvel később, a régi élmények hatására visszatértek, immáron saját gyermekeikkel együtt, hogy megismertessék őket a legkülönbözőbb halakkal, madarakkal és rágcsálókkal.

 

Vannak persze olyanok is, akik hosszú évtizedek óta rendszeres látogatói az Albatrosz Madár és Díszhal Szaküzletnek, éppen ezért nem meglepő, hogy Andrea sokuknak szinte az egész családját ismeri. Hogy a vásárlók körében éppen mely „portékák” a legnépszerűbbek, az már nem ennyire nyilvánvaló. „Most főleg a halakat keresik, ezekből mi lazacfélékkel foglalkozunk. A madaraink is kelendők, így például a hullámos papagájok, az afrikai törpe papagájok, a zebrapintyek vagy éppen a kanárik, a rágcsálók azonban veszítettek népszerűségükből” – magyarázta az üzletvezető.

 

Szavai szerint utóbbiak egyfajta divatállatok, ezért leginkább akkor keresik őket, amikor az adott faj például egy film vagy rajzfilm főszereplőjeként szerez ismertséget magának. A kispesti kereskedésben tengerimalacokból és hörcsögökből mindig akad, alkalomszerűen pedig törpenyulakat is lehet vásárolni náluk. „Az állatok szeretik, ha van társuk, ezért érdemes őket párban vásárolni; különösképpen javaslom ezt azoknak, akiknek nincs sok idejük foglalkozni velük. A többség ugyanakkor csak egy állatot szeretne, hiszen úgy van vele, azzal kevesebb a gond. Korábban a szaporulatot rendszerint behozták eladni, éppen ezért, illetve azért is, mert tenyésztőből is kevesebb van, egyre nehezebb beszereznem az állatokat” – folytatta.

 

Ezek az okok is ott vannak a halak és madarak növekvő népszerűségének hátterében. Előbbiek előnye, hogy nem kell őket gyakran etetni, így például egy nyaralás alkalmával több napra is magukra lehet hagyni őket, a madarak kalitkáját felkapva pedig egyszerűen átvihetők mondjuk a szomszédba, ideiglenes felügyelet céljából.

  

De nemcsak az állatvásárlási és -tartási szokások változtak sokat az utóbbi időkben, hanem a tartásukhoz szükséges eszközök is. Az akvárium levegőztetését szolgáló légpumpák helyét mostanra a motoros szűrők vették át, a megvilágítást pedig mignon égők helyett már inkább LED-fényekkel oldják meg – csak hogy két példát említsünk.

 

Csikos Andreához, ahogy a technikai jellegű kérdésekben, úgy az állattartással kapcsolatos tanácsokért is sokan fordulnak nap mint nap, hiszen ahogy az üzlet mottója is szól: „állatainkat nem pusztán értékesítjük – gazdit találunk számukra”.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

A rendvédelmi szervek dolgozóit tüntette ki nemrég az önkormányzat

Az év rendőre Lakatos János rendőr zászlós, az év tűzoltója Soltész Péter…

A Száguldó Őrnagyra, Puskás Öcsire emlékeztek halálának évfordulóján Kispesten

Messzire szállt a kispesti horgászbolt jó híre

Noha Magyarország a versenyhorgászatban jó ideje egyfajta nagyhatalomnak számít, a „hétköznapi” pecások száma még sosem nőtt akkora mértékben hazánkban, mint az utóbbi néhány évben. Többségük a magántavak partján, feeder bottal, method technikával keresi a halat, mint azt a kispesti Duplakukac Horgászbolt ügyvezetőjével, Kádas Józseffel történt beszélgetésünk is egyértelműsített.

Érdemi munka helyett médiapolitizálás?

Múlt hónapban is beszámoltunk arról, hogy Gajda Péter (MSZP) polgármester évente több mint százmilliót költ kommunikációra, propagandára, saját imázsának építésére. A jól begyakorolt gépezet tökéletesen működik, és sikeresen eltereli a valós problémákról a figyelmet. Ám néha porszem kerül a fogaskerekek közé, és a polgármester belekavarodik saját mondandójába, ez történt a Kossuth téri piac kapcsán is. Gajda Péter nekirontott Dódity Gabriellának a piaccal kapcsolatos észrevételei miatt, és közölte, bezzeg ő acsarkodás helyett „ma és holnap” is a piacosokkal a kész tervekről tárgyal. A dolog szépséghibája, hogy mindennek a fele sem volt igaz. De nézzük csak, mi is történt!