Ez az időszak egyfajta felkészülés, mely emlékeztet minket Krisztus szenvedésére és halálára. A böjt legismertebb rendelkezése a pénteki hústilalom. A két kiemelt napon, hamvazószerdán és nagypénteken a hústilalom mellett a szorosabban vett böjtöt is megtartják a hívek, naponta csak háromszor étkeznek, és csak egyszer laknak jól. A középkorban kialakult szigorú böjti periódusban tiltották a zajos mulatságokat, s valójában ma sem illik egy hívő embernek ebben az időszakban nagy dorbézolásokat tartani. A farsang átadta a helyét a csendes, az embereket magukba fordulásra késztető böjt napjainak.
A nagyböjt lényege a húsvétra való lelki előkészület, a megváltás titkairól való elmélkedés. Ez az időszak valójában lelki zarándokút, aminek a végén, húsvétkor megtisztultan ünnepelhetjük Krisztus feltámadását. A természet kibontakozásának idejét éljük, s ezzel egy időben megkapjuk a hit kegyelmét és erejét, vagyis hogy a természethez hasonlóan az emberi mulandóság sem végleges állapot. A keresztény böjt nem testünk büntetése, sanyargatása, hanem szellemi-lelki Istenhez fordulásunk fizikai vetülete. Jézus feltámadása azt jelenti, hogy minden bűnből, elesésből, tragédiából ki lehet emelkedni, és újra lehet kezdeni.
