Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Emiatt minden évben más dátumra esik, de az időpont mindig ugyanaz: októberben 3 órakor vissza kell állítani, márciusban 2 órakor előre kell tekerni az órákat. A modern korban Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben az óraátállítás gondolatát. A mai formájában azonban csak 1916 óta létezik. Németország vezette be először, hogy a háború alatt spóroljon a világítással. A háború alatt átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is, de utána visszaálltak a normális időszámításra, egészen a második világháborúig. Európában csak a nyolcvanas évekre vált általánossá a használata.
Most pedig az a nagy kérdés, hogy megmarad-e az óraátállítás. Már az EU is foglalkozik a kérdéssel. Az Európai Parlament képviselői a napokban ugyanis egy februári állásfoglalásukban az évente kétszer esedékes óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezték.
A 384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal, 12 tartózkodással elfogadott állásfoglalás szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a széles nyilvánosság aggódik, és egészségi okokat említ az évente kétszer, márciusban és októberben esedékes óraátállítás miatt.
Számos tanulmány sikertelenül próbált meggyőző eredményt elérni. Az EP-képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos értékelést a nyári időszámításról. Az Európai Bizottság január végén döntött, hogy információkat gyűjt arról, mi indokolhatja a nyári és a téli időszámítást. Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az emberi egészségre gyakorolt hatását mérlegelik.
Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte azt követően, hogy állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás.
(Forrás: napi.hu, Fotó: szoda.eu, 24.hu)
