Előadásának felvezetéseként Hollik István az ellenzéki előválasztásról beszélt, amely szerinte rávilágított arra, hogy a Demokratikus Koalíció a baloldal legerősebb pártja, így még inkább megerősödött az azt vezető, a szálakat a háttérből mozgató Gyurcsány Ferenc pozíciója. Szavai szerint őt kell majd legyőznie a Fidesz-KDNP-nek a 2022-es országgyűlési választáskor, hiszen az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter csak egy statiszta, a Gyurcsány-show szereplőinek egyike.
„Még nem láttam olyan jobboldalit, aki összefog Gyurcsánnyal, és konzervatív kormányprogram helyett baloldali, sőt liberális kormányzást ígér” – fogalmazott a magát jobboldalinak tartó Márki-Zay kapcsán a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Egyúttal figyelmeztetett is: többségükben azok az emberek igyekeznek majd hatalmat ragadni, akik a kudarcokkal teli Gyurcsány-kormányban is szerepet vállaltak, köztük a választáson DK-s színekben induló Arató Gergely, aki 2004 és 2006 között az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, 2006-tól 2010-ig pedig az az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára volt.
Éppen ezért fontos, hogy a magyarok pontos képet kapjanak az akkori, baloldali kormányok és az országot 2010 óta vezető Orbán-kormányok munkásságát illetően. Hollik István több pontba szedve szemléltette a különbségeket. Először a gazdasági teljesítményről beszélt, amelyet a baloldali kormányok idején növekvő államadósság és egekbe tört költségvetési hiány jellemzett. A gazdasági világválságot a szocialisták megszorításokkal próbálták kezelni – sikertelenül, hiszen a magyar gazdaság fejlettsége akkoriban jócskán elmaradt az Európai Uniós átlagtól.
Most ennek épp az ellenkezőjét látjuk. „A koronavírus-járvány előtt 4-5 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése, szemben az EU-s 1,5-2 százalékos átlaggal. Ugyanakkor a magyar gazdaság újraindítása is sikeres, mivel miénk lesz a 3. legnagyobb gazdasági növekedés az Európai Unióban” – hangsúlyozta.
Fontos különbség az is, hogy míg az Orbán-kormány támogatja azokat, akik gyermekvállalással járulnak hozzá a nemzet fennmaradásához, addig a baloldali kormányok idején ez komoly anyagi áldozattal és lemondásokkal járt. „Annak ellenére, hogy megígérték, nem nyúlnak a családtámogatásokhoz, 2009-re teljesen eltűntették a gyermekek után járó adókedvezményt” – magyarázta. A Fidesz kommunikációs igazgatója arról az ellentétről is beszélt, amely a rezsi kérdésében áll fenn a felek között: a baloldal folyamatosan támadja a kormány rezsicsökkentésre irányuló intézkedéseit, annak dacára, hogy miközben az árak Európa-szerte elszabadultak, az áram és gáz ára Magyarországon az egyik legalacsonyabb az EU országainak összevetésében.
Ahogy Hollik István fogalmazott: óriási a tétje a 2022-es országgyűlési választásnak, hiszen a korábban már „bizonyított” baloldal hatalomra kerülése esetén alig néhány hónap alatt képes lenne lerombolni mindazt, amit az Orbán-kormányok bő egy évtizednyi munkával felépítettek.
A teljesség igénye nélkül sorolva: megszűntetnék a családtámogatási rendszert, elvennék a 13. havi nyugdíjat – ahogy elvették 2009-ben is –, egy évre csökkentenék a gyermeknevelési segély (gyes) időtartamát, továbbá az egekbe emelnék a rezsiárakat.
