Újra napirendre került a wekerlei ivóvíz ólomtartalma, a hiedelmekkel ellentétben azonban nem nőtt az ólomtartalma az ivóvíznek Wekerlén, csupán az Európai Unió ivóvízre vonatkozó egészségügyi határértékei változtak. A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott vízben bőven a határérték alatti az ólomtartalom, a régi 1970 előtt épült házakban azonban lehetnek még ólomcsövek, amikből érdemes folyatni a vizet pár másodpercig reggelente az első használat előtt.

A wekerletelepi vezetékes ivóvíz minőségének, pontosabban ólomtartalmának kérdése újra és újra napirendre kerülő probléma. A lakók aggodalmainak megnyugtatása érdekében az önkormányzat 2012-ben 12 ponton végeztetett méréseket a telepen. Az akkori vizsgálat kimutatta, hogy a mért pontokon az ivóvíz ólomtartalma nem éri el az egészségügyi határértéket, tehát biztonsággal fogyasztható. Azonban az újabb vízvizsgálati eredmények – amik olykor megállapítják, hogy a pangó, tehát reggeli első eresztésből vett vízminták esetében az ólomtartalom határérték felett van – sokakban riadalmat keltenek.

Mi változott 2012 óta?

Semmiféleképpen sem a wekerlei ivóvíz ólomtartalma növekedett. Az 2012-ben elvégeztetett vizsgálat egyrészről nem terjedt ki arra, hogy megkülönböztessen „pangó”, tehát reggeli első eresztésből vett mintavételt és kifolyatás után vett mintavételt, másrészről az ivóvíz-minőségi előírások is változtak azóta. Egy 2013. december 25-én hatályba lépő kormányrendelet az Európai Unió által kiadott ivóvíz-direktíva alapján olyan alacsonyra csökkentette az egészségügyi határértéket –25 mikrogramm/l-ről 10 mikrogramm/l-re, de korábban 50 mikrogramm/l is megengedett volt – hogy ma a vizsgálati eredmények több helyen a reggeli első vízminták esetében túllépik a megengedett határértéket.

 Mit tehetünk?

Először is az, akit érdekel otthona vizének minősége, a Fővárosi Vízművek akkreditált laboratóriumában, vagy máshol bevizsgáltathatja azt. Ezután az eredmény birtokában eldöntheti van-e teendője. A határérték túllépés okait többnyire mindenkinek a saját háza táján kell keresnie. 1970 előtt épült épületek ivóvíz hálózatát, így a wekerletelepi épületekét is ólomvezetékekből építették és ezek a legtöbb helyen a mai napig nem lettek kicserélve. Ezekből a vezetékekből oldódik ki az ólom. A hálózat felújítása mindenféleképpen hatékony megoldás, de akinek erre nincs pénze, van olcsóbb megoldás is: reggeli első vízvétel előtt mindenféleképpen pár másodpercig folyassuk ki a csapot, így a vezetékben az éjszaka folyamán kioldódott ólmot nem visszük be szervezetünkbe vagy korszerű szűrő, tisztító berendezéseket is alkalmazhatunk. Főzéshez a vizet érdemes inkább a hidegvíz-csapból engednünk, ugyanis az ólom a meleg vízben jobban ki tud oldódni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

Fővárosi strandkörkép

A nyári melegben megtelnek a strandok és uszodák szerte Budapesten. Összegyűjtöttük a fővárosi és agglomerációban található strandokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Lámpás kereszteződést sürget a kerületi jobboldal

Kevés olyan balesetveszélyes kereszteződése van Kispestnek, mint az Ady Endre út, Vas Gereben utca sarka. Sajnálatos módon egymást érik a balesetek. Van, aki szerint a közlekedési lámpa, van, aki szerint az elővigyázatosság segíthetne.

Kosz és káosz az Attila utcában

Kispest talán egyik legaggasztóbb állapotú része az Attila utca, amelynek rendezése úgy tűnik, kifog az önkormányzaton. Kosz, szemét, rendetlenség, és térfigyelő kamera, amely mintha azért lenne, hogy lehessen a lomokat valami alá pakolni.

Győri Ottmár, a Wekerletelep első gondnoka

144 éve ezen a napon született Győri Ottmár, a Wekerletelep utcahálózatának tervezője, az építkezés felügyelője, a telep első gondnoka.