A beszélgetés elején a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az az elmúlt 24 órában nem volt halálos áldozata a koronavírus-járványnak Magyarországon. Szintén örvendetes, hogy ma – július 2-án pénteken – eléri az 5,5 milliót a beoltottak száma, s várhatóan szombaton átlépi az 5 milliót azok száma, akik megkapták a második oltásukat is, így következhet a nyitás újabb szakasza.
Mint azt Orbán Viktor elmondta, a szociális intézmények és a kórházak kivételével nem lesz kötelező a maszkviselés, így például a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben sem. A vendéglátóhelyiségekbe, szabadidős létesítményekbe, szálláshelyekre és az ülőhelyes nézőtéren tartott kulturális rendezvényekre védettségi igazolvány nélkül is be lehet majd lépni. A magánrendezvényeken a korábbi 50 helyett 100-an vehetnek részt, a lakodalmak esetében pedig 200-ról 400-ra nő az engedélyezett létszám. Ami nem változik: a sportrendezvények, a zenés-táncos rendezvények és a zárt térben tartott „koncertszerű rendezvények” látogatása továbbra is védettségi igazolványhoz kötött.
A miniszterelnök a többi közt arról is beszélt, hogy a kormányzat októbertől kiviteli korlátozást rendelt el az építőipari termékekre. Néhány termék ára ugyanis ugrásszerűen emelkedett, aminek egyik oka, hogy nőtt az országból kivitt mennyiségük is. Mint mondta, a korlátozást először be kell jelenteni Brüsszelben, mivel azt az Európai Uniónak engedélyeznie kell – a notifikáció körülbelül négy hónapig tart. Amíg ez bekövetkezik, a kivitel esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezetnek be. „Megpróbáljuk Magyarországon tartani az építkezések szempontjából kulcsfontosságú anyagokat” – magyarázta, hozzátéve, hogy az áremelkedések megfékezéséért bizonyos építőanyagok esetében extraprofitadót vezetnek be.
A kormányfő közölte, hogy döntöttek a távmunka bővítéséről, az export-hitelbiztosításról, munkahelyteremtő beruházások elindításáról 17 városban, illetve 3 éves bértámogatási megállapodást kötöttek a Nemzeti Vízközművekkel, a MAV-val, a Volánnal, a Magyar Postával és a Nemzeti Útdíjszolgáltatóval is. A beszélgetésben kitért a gyermekvédelmi törvényre, illetve az azt bíráló, nyugat-európai kritikákra. is. Ahogy fogalmazott, „szokva vagyunk”, ugyanis ez történt a migráció, a bankadó, a rezsicsökkentés és a multicégekre kivetett extraadó esetében is. Mint mondta, Európa nyugati felén úgy döntöttek, a hagyományos családmodelltől eltérő együttélési formát népszerűsítő szervezetek érzékenyítő és felvilágosító kampányokat folytathatnak óvodákban, iskolákban, Európa másik fele viszont azt mondja, náluk a gyerek nem magánügy.
Orbán Viktor beszélt a migrációval kapcsolatos aktualitásokról is. Elmondta, Magyarországnak is érdemes részt vennie Afganisztán stabilizációjában, mert ha a közel-keleti országban összeomlás lesz, az nagyon jelentős migrációs hullámot eredményezhet. A számok ugyanakkor már most azt mutatják, hogy míg tavaly 10 ezer, addig idén eddig 38 ezer illegális migráns jelent meg az országhatáron, ezért fel kell készülni egy nagyobb migrációs nyomásra.
„Föl kell készülnünk a veszélyek korszakára, és meg kell erősíteni Magyarországot azokon a pontokon, ahol egyébként a nemzeti konzultáció a kérdéseit megfogalmazza” – magyarázta. Mint mondta, szeretné, ha megerősítést kapna a kormány abban, hogy továbbra is szilárdan tartson ki a migránsok befogadását elutasító álláspontja mellett.
Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
