Több, mint 20 éve él Kispesten Pál Csaba képzőművész. Legutóbb a Kossuth tér mellett található Helikocka megalkotásában vett részt. A márciusban Munkácsy Mihály-díjjal kitüntetett művész véleménye szerint, bár a kerületben nagyon jó a kulturális élet, de évről-évre egyre kevésbé érdeklődőek az emberek.

–  Hogyan lett képzőművész?

– Érettségi után indult el bennem a törekvés, hogy ezen a pályán szeretnék érvényesülni. Kirakatrendezői-dekoratőr iskolába jártam és ezután jelentkeztem az Iparművészeti Egyetemre – ami akkor még főiskola volt- és felvettek alkalmazott grafika-tipográfia szakra.  

 

– Mikor és ki fedezte fel önben a tehetségét?

–  Nem volt nálunk a családban senki, aki szintén művészeti pályán tevékenykedett volna, így kicsit nehézkesen indult az utam. Gimnázium negyedik osztályában jártam rajz szakköre illetve fakultációra. Később a kirakatrendezői suli egy nagyon jó megerősítés volt számomra, kiváló mesterim voltak. Később jött az Iparművészeti és ezzel párhuzamosan végeztem el Képzőművészetit is.

 

– Mennyire maradt meg az életében a kirakatrendezés?

– Teljesen kikopott, idézőjelben mondhatjuk, hogy olyan volt, mint egy hosszú előkészítő.

 

– A több mint 20 évet felölelő pályáját most Munkácsy-díjjal ismerte el a szakma!

– Nagyon örültem neki! Eddig kétszer vagy háromszor jelentkeztem rá. Ez a folyamat úgy zajlik, hogy jelentkezni kellett, portfóliót kellett benyújtanom, továbbá ajánlásokat kellett kérnem azoktól a társaságoktól, amelyekben tag vagyok.

 

– Melyek voltak azok a szempontok, amelyek végett érdemesnek találták a díjra?

–  Nem igazán lehetett ezekről pontos információkat tudni, de valószínűleg sokat nyomott a latban a számos egyéni kiállításom és néhány külföldi „szereplésem” is.

 

[GALÉRIA-1]

 

– Közel 20 éve él a kerületben. Mi a véleménye a kispesti kulturális életről?

–  Kispesten nagyon szimpatikus számomra, hogy létezik egy csoport – a Kispesti Helikon Művészeti Egyesület – akik rendszeresen összejárnak. Nincs összehasonlítási alapom, viszont azt látom, hogy a kispesti művészeti élet egész jó, mivel számos kerületben több képzőművészeti csoportosulás felbomlóban van, és kisebb csoportokban vagy egyénileg próbálnak érvényesülni.

 

– Mi a helyzet a kerület lakosaival? Mennyire fogékonyak a kerület kulturális történéseire?

  Mostanában az a tapasztalat, hogy egyre kevésbé, de ez nem csak itt jellemző. Néha az élet kicsit „legyötri” az embert és kevesebb időt és energiát fordít a művészeteknek vagy egyszerűen megnézi a neten. Pedig élőben egész más látni egy kiállítást, mint virtuálisan.

 

– Legutóbb a Helikocka megalkotásában vett részt! Az installáció megosztotta kerület lakóit!

– A vizuális műfajok nem olyanok, mint egy matematikai feladvány. Nincs fix vége, ez valakinek tetszik, valakinek nem. Én leginkább pozitív visszajelzéseket kaptam. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

Fővárosi strandkörkép

A nyári melegben megtelnek a strandok és uszodák szerte Budapesten. Összegyűjtöttük a fővárosi és agglomerációban található strandokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Lámpás kereszteződést sürget a kerületi jobboldal

Kevés olyan balesetveszélyes kereszteződése van Kispestnek, mint az Ady Endre út, Vas Gereben utca sarka. Sajnálatos módon egymást érik a balesetek. Van, aki szerint a közlekedési lámpa, van, aki szerint az elővigyázatosság segíthetne.

Kosz és káosz az Attila utcában

Kispest talán egyik legaggasztóbb állapotú része az Attila utca, amelynek rendezése úgy tűnik, kifog az önkormányzaton. Kosz, szemét, rendetlenség, és térfigyelő kamera, amely mintha azért lenne, hogy lehessen a lomokat valami alá pakolni.

Megújult a nyugdíjasház

Harminc milliós pályázati forrással kiegészítve energetikai felújításon esett át a Kispesti Nyugdíjasház.…