„Nem lesz lakossági gázáremelés” – egyértelműsítette 2006 februárjában Gyurcsány Ferenc akkori szocialista kormányfő, hogy aztán négy hónap múlva ugyanezzel a természetességgel jelentse be brutális megszorító csomagját, ami a többi közt 30 százalékos gázáremelkedést, a villany árának pedig 10-14 százalékos drágulását eredményezte. Az embereket sanyargató intézkedéseivel, a megszorítások és elvonások egész sorával az általa okozott gazdasági károkat próbálta helyrehozni, mindhiába: a legrészegebb tengerészeket is megszégyenítő kormányzásával 2010-re a csőd szélére vezette az országot.
„Az egy hülyeség”
A bukott szocialistákat bő egy évtizede leváltó Orbán-kormány az évek alatt nemcsak hogy emelkedő pályára állította a gazdaságot, de kitartó munkával elérte azt is, hogy a magyar fogyasztók, akik egykor a legmagasabb energiaárakat voltak kénytelenek fizetni az Európai Unióban, jelenleg a legalacsonyabb rezsiköltségekkel számolhatnak.
Miközben az elhibázott brüsszeli energiapolitika miatt az árak Európa-szerte az egekbe szöktek, az energiatározók pedig több országban is kifogytak, a külön utakon járó magyar kormány hosszú távon biztosította hazánk energiaellátását.
A hatalom újbóli megszerzéséről fantáziáló baloldal, ellentétben a tizenöt évvel ezelőtti porhintésével, már ahhoz sem veszi a fáradságot, hogy elhitesse, „nem lesz gázáremelés”, ha kormányra kerülnének. Gyurcsány egy korábbi interjújában úgy fogalmazott, a rezsicsökkentés „az egy hülyeség”, egy nyilatkozatában pedig így illette a polgári kormányt: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.”
Fizessenek az emberek!
Nem meglepő módon hithű pártfogoltja, a baloldal jobboldali álcát öltött miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is minden igyekezetével támadja a rezsicsökkentést, amit hatalomra kerülésekor rögvest eltörölne. A hódmezővásárhelyi polgármester bő egy évvel ezelőtt egy „konzervatív értelmiségieknek” szervezett rendezvényen kerek perec kijelentette, hogy a rezsicsökkentés ostobaság, s helyette az embereknek kevesebb víz, áram és gáz használatával kellene csökkenteniük a kiadásaikat.
Sőt: idén októberben, egy az előválasztásnak nevezett baloldali színjátékhoz kapcsolódó, Dobrev Klárával folytatott álvitán úgy fogalmazott: „Ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár-növekedést…” Szerinte, amit a kibocsátóra terhelnek, azt be kell építeni az árba, azaz az emberekkel kell megfizettetni. Egy fórumon pedig sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak nevezte a rezsicsökkentés támogatóit. Időközben kiderült róla, a rezsicsökkentés idején egy globális energiaügyi szervezet lobbistájaként dolgozott, s ahogy akkor, úgy most is a multinacionális energiacégek érdekeit helyezi előtérbe a fogyasztókéval szemben.
Balszerencséjére idejekorán világossá vált, hova vezet az általa követni kívánt nyugati-európai energiapolitika: Ausztriában és Németországban is tartós áramkimaradásoktól tartanak, ezért megkezdték a lakosság felkészítését arra az esetre, ha beütne a baj. Oktatóvideókban és közleményekben mutatják be, mi a teendő, ha hosszú időre elmegy az áram, vele együtt pedig a fűtés, ami mondanunk sem kell, télvíz idején komoly gondokat okozna. Az osztrák szövetségi hadsereg szerint a háztartásoknak legalább két hétre elegendő élelmet kell felhalmozniuk, az autókat üzemanyagtartályát pedig célszerű minimum félig megtölteni.
MZP esete az „okos amerikaiakkal”
No és persze spórolni sem árt az üzemanyaggal, annál is inkább, mivel az elmúlt egy évben a rezsiárakhoz hasonlóan a benzin és a gázolaj ára is ugrászszerűen emelkedett az Európai Unióban.
Ezt figyelembe véve a magyar kormány november 15-től 480 forintos felső határral rögzítette a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti árát. Márki-Zay Péter – avagy MZP – ebben a témában sem kertelt: a fentebb említett álvitán megjegyezte, hogy semmilyen szociális szempontot nem hajlandó figyelembe venni az üzemanyagárak megállapításánál, az embereknek ugyanis érezniük kell az energiaár-növekedést.
Egy néhány héttel ezelőtti online interjúban pedig azt mondta, hogy „a világpiaci árakat nem lehet megállapítani a határon”, ezért ő annak a híve, hogy ha a gazdaság tud alkalmazkodni ezekhez az árakhoz. A baloldal miniszterelnök-jelöltje a benzinár-befagyasztás helyett másban látja a probléma megoldását. „Az Egyesült Államokban azt láttam, amikor felment a kétszeresére a benzin ára, az okos amerikaiak nagy autók helyett kisebbet vagy hibridet vettek, és nem egyesével, hanem akár hárman mentek együtt munkába” – nyilatkozta Márki-Zay Péter az egyik hazai bulvárlapnak.
Földesi Gyula, a Fidesz választókerületi elnöke lapunknak elmondta: „Teljesen egyértelmű, hogy ha a baloldal kerül hatalomra, ismét egekbe szöknek a rezsiárak. A Fidesz-KDNP kormány épp ezért vásárolta vissza a közműveket, hogy ne a külföldi tulajdonosok extraprofitját kelljen megfizetnie a magyar lakosságnak, hanem a hazai kézben lévő cégeken keresztül a megfizethető kategóriában tudja tartani a rezsiárakat a kormány. Ma a magyarok fizetik Európában az egyik legalacsonyabb árat a gázért, de ha baloldali kormány lesz, ismét 20-30 százalékkal magasabba kerülhet majd a rezsi.
