Ismét törvényt sértett az önkormányzat

A Fidesz plakátok törvénytelen leragasztása után az intézmények előtt található önkormányzati hirdetőtáblák tartalmát is jogsértőnek ítélte a Nemzeti Választási Bizottság – lényegében helyben hagyva az elsőfokú határozatot -, igaz, a bírság kiszabását mellőzte. A táblákon kizárólag Burány Sándor és dr. Hiller István, az MSZP-Párbeszéd jelöltjeinek kampányszövegei olvashatóak, de más jelöltek nem kaptak rajta helyet.

Tarlós István: Sok generáció életfeltételeit megszabhatja ez a döntés

Április 8-án Magyarországon, így Budapesten is parlamenti választás lesz. Ennek a választásnak sokkal nagyobb a tétje, mint ahogy az általában az úgynevezett politikai (vagy parlamenti) váltógazdaság szabályai szerint lenni szokott. Nem csak azért, mert a jelenlegi ellenzék tapasztalatlan, értelmezhetetlenül szétszórt, és gyakorlatilag integrálhatatlan, de kezdjük talán mégis ennek esetleg várható következményeivel. Nem kell „kiemelkedő képességű elemző újságírónak” lenni ahhoz, hogy e következményeket átlássa valaki.

Húsvéti szokásaink

A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, ennek köszönhetően Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.

Törvénysértő és alkotmányellenes volt a plakátok leragasztása

Törvénysértő volt, egyes vélemények szerint pedig alkotmányos alapjogokat is sért, ahogy Gajda leragasztotta a Fidesz választási plakátjait. Úgy tűnik, Kispest MSZP-s polgármestere semmitől sem riad vissza annak érdekében, hogy elfedje az igazságot: a baloldal hatalomra kerülése esetén lebontaná az országunkat védő kerítést.

Dr. Kocsis Máté: hazánk jövője a tét

„Nem csupán négy évről, hanem hazánk jövőjéről, gyermekeink, unokáink és saját életünkről is döntünk április 8-án, az országgyűlési választásokon. Ha rosszul döntünk, bevándorlóországgá válunk, és ezt nem szabad hagyni” – mondta el dr. Kocsis Máté Kispesten, a Vigadóban tartott teltházas előadásán. A Fidesz budapesti elnöke arról is beszélt, hogy Európa kezd felébredni, és sorra váltják le a bevándorláspárti kormányokat.

Dr. Kocsis Máté: Nekünk Magyarország az első!

Országjáró fórumot tart Kispesten dr. Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnöke 2018. március 21-én, 18 órától a Kispesti Vigadóban. Az előadáson egyebek mellett arról is szó esik majd, hogy mi az áprilisi választások igazi tétje, és melyek azok az eredmények, amelyeket Magyarország jövője érdekében most kell megvédeni.

Kispesti megemlékezés után Békemenet

A Nemzeti Dal közös elszavalásával és csendes főhajtással emlékeztek Kispesten, a Kossuth téren 1848-49 hőseire. A megemlékezés után az ünneplők a város felé indultak, hogy csatlakozzanak a Békemenethez, ahhoz a több százezres tömeghez, akik együtt vonultak a Kossuth térre, hogy meghallgassák Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét.

Húsvéti készülődés a WKK-ban

Készülhet a hímestojás, sülhet-főhet az ünnepi sonka, jöhet a nyuszi! A Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. A Wekerlei Kultúrház és Könyvtár március 24-én 15 órától várja az írókázni vágyókat.

Gajda saját pártjának álláspontját tartja gyűlöletkeltőnek?

Nem olyan rég Gajda Péter és a baloldali képviselők nem szavazták meg, hogy Kispest elutasítja a Soros-tervet, most pedig a Fidesz „Együtt bontanák le a kerítést” plakátjait is a pártállami időket idéző módszerrel leragaszttatta az MSZP-s polgármester. Szerinte az gyűlöletkeltő, mások szerint azonban a leragasztással saját pártja, az MSZP álláspontját akarta elfedni, hiszen ők tették le voksukat amellett nem egyszer, hogy lebontanák a kerítést.

Migrációkezelés – Georg Spöttle előadása a KMO-ban

Az illegális bevándorlás folyamatos, egyre növekvő probléma Európában már több mint 3 éve. Március 8-án, a KMO Művelődési Házban Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő egyebek mellett arról is beszél majd, hogy miért sikeres a magyar modell. Ahogyan arról is szót ejt, hogy hogyan telnek például a németek vagy a svédek mindennapjai úgy, hogy ők nem választhatták meg, kivel akarnak együtt élni a saját országukban.