Az alapkészségek fejlesztését szolgálná, de egyben az óvoda és az iskola közötti szakadékot is áthidalná az a plusz egy évfolyam, amelynek bevezetését támogatni fogja a kormány – tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A köznevelési kerekasztal ülése után tett beszámolóban hangsúlyozták, hogy az általános iskola első osztálya feletti évfolyamokat nem érintené a változás.
Ezzel párhuzamosan márciusban a teljesen új szemléletű Nemzeti alaptanterv (Nat) szakmai egyeztetése is megkezdődött, amelynek központjában a gyermek, a tanuló állna – jelentette be Csépe Valéria kormánybiztos. A jelenleg hatályos alaptantervben is sok jó elem van, ám hozzá kell igazítani azt a munka világának aktuális elvárásaihoz és kihívásaihoz. Ez azt jelenti – magyarázta a kormánybiztos –, hogy már nem elsősorban tantárgyakban, hanem műveltségterületekben kell gondolkozni, amelyek az ismeret, a tudás és a készségek köré szerveződnek. Ahogy fogalmazott: meg kell tanítani tanulni a gyermekeket, ám az ismeretközpontúság nem azt jelentené, hogy csökkenteni kell a tananyagot, hanem azt, hogy életkor és műveltségterület alapján át kell szervezni az ismeret és a készség arányait. A kormány versenyképes iskolákat szeretne, amelyek olyan tanulókat bocsátanak ki, akik alkalmazkodni tudnak a munkaerőpiac változó elvárásaihoz.
Szükség van a pedagógusképzés és -továbbképzés felülvizsgálatára is, ami szemléletbeli és jogszabályi változásokat egyaránt jelent majd. Egységessé tennék a felső tagozatban oktató és a középiskolai tanárok képzéseit, kiemelt hangsúlyt fektetve a pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani területekre. A továbbképzéseket a felsőoktatási intézményekhez szeretné telepíteni a kormány.
