Ezzel eldőlt, hogy a több mint 112 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára, és ki hol kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben.
Budapesten már délután beindult az úgynevezett Pont Ott Parti; az esemény keretében hirdették ki a ponthatárokat szimbolikus gombnyomással, majd sajtótájékoztatót tartottak.
Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára azt mondta, izgalmas és sikeres perióduson vannak túl: 78 900 jelentkezőt vettek fel, 3 ezerrel többet, mint tavaly.
Ha a jelentkezők számához viszonyítjuk a felvettekét, akkor többen boldogok, mint szomorúak – jegyezte meg Bódis József, hozzátéve: akiknek nem sikerült bejutniuk a felsőoktatásba, még pótfelvételizhetnek.
A felsőoktatási felvételivel kapcsolatos teendők végtelenül nagy felelősséggel járnak, azonban arányaiban egyre kevesebbet hibáznak – jelentette ki az államtitkár. Közölte: ha tévedés történik, van lehetőség annak kijavítására.
Bódis József úgy vélekedett, hogy az egyetemek, főiskolák nemcsak egy szakmára készítenek fel, hanem az értelmiségivé válás fontos színterei is.
Horváth Zita, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy állami támogatással mintegy 62 ezren, míg önköltséges formában csaknem 17 ezren tanulhatnak tovább.
Azt mondta, hogy fontos időszakon vannak túl: mind a kollégái, mind a diákok komoly munkát végeztek.
A nagy többséget az elmúlt évekhez hasonlóan alapképzésre vették fel: csaknem 54 ezer jelentkezőt. Osztatlan képzésben több mint 7 ezren, mesterképzésben 11 ezren vehetnek részt az ősztől – sorolta.
Még mindig a nappali munkarend a meghatározó – jegyezte meg Horváth Zita.
Alap- és osztatlan képzésre a legtöbb, csaknem 6 ezer jelentkezőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Ugyanakkor nagy vidéki intézmények is az első tíz közé tudtak jutni: a második a Debreceni Egyetem, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem, az ötödik a Pécsi Tudományegyetem lett. A negyedik helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szerezte meg – ismertette a helyettes államtitkár.
A legmagasabb ponthatárokat felvonultató szakok között említette a mechatronikai mérnökit, az ápolás és betegellátást (gyógytornász), valamint a nemzetközi biztonság- és védelempolitikait. Mechatronikai mérnök alapszakon például 440 volt a ponthatár a BME-n, és 463,7 az átlagpontszám a lehetséges 500-ból.
Horváth Zita kiemelte, hogy a legtöbb jelentkezőt felvett alapképzések között olyanok találhatóak, amelyek a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia szerint fontosak, így például a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki, a programtervező informatikus vagy a gazdálkodási és menedzsment szak.
Ami a mesterképzéseket illeti, ott pszichológiára vették fel a legtöbb jelentkezőt, mintegy 560-at. Második a vezetés és szervezés, harmadik a kommunikáció- és médiatudomány, negyedik a nemzetközi tanulmányok szak – közölte.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy vizsgálatuk szerint sem pozitív, sem negatív irányban nem változtatott érdemben a történelemérettségi eredményein az, hogy kiszivárogtak az esszétémák.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke hangsúlyozta, hogy a felvételizők többsége, csaknem 86 százaléka már elektronikusan, ügyfélkapuval hitelesítette a jelentkezését.
Ügyfélszolgálatukra mintegy 24 ezer telefonos, 17 ezer e-mailes és 2500 személyes megkeresés érkezett, továbbá megfogalmazása szerint „drámaian” sok, 50 millió letöltés jellemezte a felvi.hu-t 5 millió látogatás mellett az elmúlt időszakban, így az oldal az ország talán legnépszerűbb honlapja volt.
A szerdán kihirdetett ponthatárok, a felvételizőknek kiküldött sms-ek még nem hivatalosak, a hivatalos besorolási döntés augusztus 5-éig születik meg – hangsúlyozta Gloviczki Zoltán.
Közölte, hogy jogszabálysértésre hivatkozva tizenöt napon belül közigazgatási per indítható az OH eljárása ellen.
Azok, akik most nem felvételiztek vagy nem jártak sikerrel, részt vehetnek a pótfelvételiben. Ezt a felvi.hu-n hirdetik meg jövő hétfőn. A jelentkezési és hitelesítési határidő augusztus 7-e, a ponthatárokat augusztus 26-án állapítják meg – közölte az OH elnöke.
Pótfelvételizni kizárólag elektronikus úton, egyetlen helyre lehetséges, a meghirdetett képzések nagyrészt önköltségesek – jelezte Gloviczki Zoltán.
A Pont Ott Partin fiatalok százai beszélgettek, iszogattak az eredményekre várva, amelyeket a szimbolikus gombnyomás után kivetítőről olvashattak le.
Négyszázkilencven volt a legmagasabb ponthatár
Négyszázkilencven volt – az elérhető 500-ból – a legmagasabb ponthatár idén, a bejutáshoz ezt a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapképzésére jelentkezőknek kellett elérniük – közölte az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Vanó Renáta azt mondta, magas volt továbbá a ponthatár a mechatronikai mérnöki (440), valamint az ápolás és betegellátás – gyógytornász (439) szakon.
Vanó Renáta az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy idén az alapszakok közül műszaki képzésre vették fel a legtöbb jelentkezőt, de a legkeresettebb szakok közé tartoznak a bölcsészettudományi, az orvos- és egészségtudományi, valamint az informatikai képzések is.
Kitért arra is, hogy a pótfelvételire július 29. és augusztus 7. között azok jelentkezhetnek, akik egyetlen helyre sem jutottak be, vagy nem is jelentkeztek az általános felvételire. A pótfelvételi szabályai megegyeznek az általánoséval, azzal a különbséggel, hogy a pótfelvételi során csak egy képzési helyet lehet megjelölni. A ponthatárokat augusztus végén hirdetik ki – közölte az elnökhelyettes.
Forrás: MTI
Főkép: Pixabay.com
