Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is. Ennek ellenére sajnos a magyar édesanyák csak kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.
Az élet első 1000 napja a fogantatás pillanatával kezdődik, a várandósság idején pedig fokozottan ügyelni kell a megnövekedett vitaminszükséglet kielégítésére: akár 30-50%-kal magasabb lehet a kismama jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglete.
A pótlás mind az anya, mind a magzat számára nélkülözhetetlen: vashiány esetén például a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá az állapot növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékok vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell, a megfelelő felszívódást pedig C-vitaminnal segíthetjük elő. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg.
Az omega-3 zsírsavak szintén kulcsszerepet töltenek be a baba agy- és látásfejlődésében (a fogantatástól kezdve egészen a szoptatás végéig), a szív egészségének megőrzésében, valamint csökkentik a koraszülés veszélyét is.
Elhízás, hiperaktivitás, cukorbetegség: mindhárom állapot megelőzésében segíthet a D-vitamin
Nem lehet eleget hangsúlyozni a D-vitamin-pótlást sem, amely a csontfejlődés mellett csökkenti az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is. Az 1 éves korig előírt D-vitamin cseppeknek köszönhetően az első 12 hónapban a kisbabák többsége megfelelő mennyiségű vitaminhoz jut, az első születésnapot követően azonban már csak a szülők kevesebb mint fele tudja, hogy folytatni kell a pótlást (1-3 éves kisgyermekek esetén napi 400 NE a javasolt beviteli mennyiség, de 3 éves kor után sem szabad abbahagyni a D-vitamin kiegyensúlyozott pótlását.)
A D-vitamin csontfejlődésben betöltött szerepe régóta ismert, azonban számos más területen is jótékony hatással bír:
– segít a cukorbetegség megelőzésében: egy 2016-os tanulmány eredményei szerint szoros kapcsolat van az alacsony D-vitamin-szint, illetve az 1-es típusú diabétesz kialakulása között
– szerepet játszik a kisgyermekkori túlsúly megelőzésében: egy friss kutatás során 132 csecsemő kapott különböző dózisú D-vitamint a születésüket követő első 11 hónapban. A 3 éves utánkövetés során kiderült, hogy azoknak a gyermekeknek, akiknek a D-vitamin-szintje magasabb volt, kevesebb volt a testzsírszázalékuk és magasabb az izomtömegük.
– hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez: azoknál a gyerekeknél, akik D-vitamin-hiányosak, nagyobb valószínűséggel lépnek fel légzőszervi megbetegedések, illetve más, immunrendszerrel kapcsolatos problémák.
– csökkentheti a hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok (ADHD) valószínűségét: ADHD-s és nem ADHD-s gyerekek együttes vizsgálata során a kutatók megfigyelték, hogy az ADHD-val küzdő gyerekeknek sokkal alacsonyabb volt a D-vitamin-szintjük, mint a kontrollcsoportnak
– fokozza az inzulintermelődést, és befolyásolja az idegrendszer fejlődését
A szülők figyelmetlensége sajnos rövid és hosszú távon is megmutatkozik: az 1-3 éves gyerekek 65 százaléka nem fogyaszt elég D-vitamint, negyedük vasbevitelszintje alacsony, 42 százalékuk pedig kalciumból kap keveset, míg a 11-18 éves korosztály csaknem 100 százalékának alacsony a D-vitaminszintje, 35 százalékuknak alacsony a kalcium- és több mint 20 százalékuknak a vasszintje.
A tavasz beköszöntével a szakértők fokozottan figyelmeztetnek a kiürült vitaminraktárak feltöltésére, illetve folyamatos pótlására, különös figyelmet fordítva a várandósság idejére és az élet első 1000 napjának meghatározó időszakára.
Fotó: pixabay.com
