Brüsszel nem hagyhatja figyelmen kívül a magyar emberek véleményét, akik az október 2-i népszavazáson elmondhatják, szeretnék-e, hogy mások döntsék el helyettük, kikkel éljenek együtt. Amennyiben sikerrel zárul a kvótaügyi népszavazás, nemcsak törvény akadályozza majd meg a kényszerbetelepítést, hanem világos üzenetet küldhetünk a brüsszeli vezetésnek, hogy figyelembe kell venniük a magyar és az európai emberek véleményét – mondta lapunknak dr. György István, Budapest Főváros Kormánymegbízottja.

Az október 2-án esedékes népszavazáson a magyarok eldönthetik, hogy akarnak-e olyan emberekkel együtt élni Magyarországon, akik ellenőrizetlenül áramlanak Európába. Ezzel ugyanis jelentősen növekedne a terrorfenyegetettség, amely Magyarországon eddig ismertetlen volt – hívta fel a figyelmet dr. György István.

A kormánymegbízott szerint a legfontosabb, hogy a magyarok dönthessék el, kik telepedhetnek le Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a kvótanépszavazást nem Európa ellen, hanem éppen Európáért kezdeményezte. Leszögezte, semmilyen lényeges érv nem szól amellett, hogy Magyarország kilépjen az unióból, éppen ellenkezőleg, a magyar nemzet az európai közösség tagjaként érheti el a kitűzött céljait. Magyarország eleget is tesz kötelezettségeinek, és nem enged át a határain ellenőrzés nélkül senkit.

 

Dr. György István és Földesi Gyula

 

Földesi Gyula, a Fidesz kispesti-pesterzsébeti választókerületi elnöke szerint Brüsszelnek az a terve, hogy a következő években, évtizedekben emberek százezreit és millióit kell behívni az unióba. Magyarország ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy meg kell állítani a bevándorlást, nincs szükség migránsokra, hanem a magyar családokat kell segíteni. Ezt a meggyőződést szeretnénk képviselni az EU-ban, és ehhez kérjük a választópolgárok segítségét október 2-án – hangsúlyozta Földesi, aki szerint nagy hiba a részvétel ellen kampányolni, egy igazi demokratának ugyanis kötelessége a részvételre biztatni egy népszavazáson.

Érvényes népszavazás esetén törvény akadályozná meg, hogy az Európai Unió olyan személyeket telepítsen be Magyarországra, akiket hazánk nem akar befogadni, a törvény három évig élne. Kiszelly Zoltán politológus a Kispest.

info-nak elmondta, a szavazás kimondottan migránskérdésről szól, az ellenzék pedig megpróbálja félrevezetni a szavazókat megtévesztő kampányokkal és hirdetésekkel. A britek unióból való kilépését használják fel a hamis tények terjesztésére. – Az ellenzék megpróbálja átértelmezni a népszavazás kérdését, más olvasatokat adnak neki, azaz megpróbálják félrevezetni a szavazókat. A kutatások azt mutatják, hogy a magyarok az Európai Unió mellett állnak, a szavazók több mint a kétharmada szeretne az unióban maradni, de ez nem jelenti azt, hogy Brüsszeltől szőröstől-bőröstül mindent el kell fogadni. Ezzel szemben az ellenzék mindent megpróbál, hogy elterelje a figyelmet a migránskérdésről – jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán.

– Nagyon fontos, hogy az emberek elmenjenek szavazni, amellett, hogy érvényes népszavazás a cél, fontos, hogy a kormány erősebb felhatalmazással rendelkezzen Brüsszelben – magyarázta a politikai szakértő.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

Fővárosi strandkörkép

A nyári melegben megtelnek a strandok és uszodák szerte Budapesten. Összegyűjtöttük a fővárosi és agglomerációban található strandokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Lámpás kereszteződést sürget a kerületi jobboldal

Kevés olyan balesetveszélyes kereszteződése van Kispestnek, mint az Ady Endre út, Vas Gereben utca sarka. Sajnálatos módon egymást érik a balesetek. Van, aki szerint a közlekedési lámpa, van, aki szerint az elővigyázatosság segíthetne.

Kosz és káosz az Attila utcában

Kispest talán egyik legaggasztóbb állapotú része az Attila utca, amelynek rendezése úgy tűnik, kifog az önkormányzaton. Kosz, szemét, rendetlenség, és térfigyelő kamera, amely mintha azért lenne, hogy lehessen a lomokat valami alá pakolni.

Győri Ottmár, a Wekerletelep első gondnoka

144 éve ezen a napon született Győri Ottmár, a Wekerletelep utcahálózatának tervezője, az építkezés felügyelője, a telep első gondnoka.