Szakorvosok a nyár beköszöntével ismételten felhívják a figyelmet, hogy hazánkban és egyes környező országokban, kedvelt nyári úticélokon is sok a fertőzött kullancs. Ez pedig azért veszélyes, mert egyes betegségeknek, mint például a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladásnak a szövődménye akár nagyon komoly fizikai és szellemi károsodás is lehet. A már kialakult vírusos agyvelőgyulladás ellen nincsen gyógyszer, a védőoltás azonban hatékony védelmet adhat. Az immunizálás három adag oltással történik, a hosszútávú védettség fenntartásához be kell adatni mindhárom oltást, illetve az ismétlő védőoltásokat.
A kullancsencephalitis előfordulása a beszámolók szerint gyakoribb a középkorú-idősebb korosztályban, ráadásul az idősebbeknél a betegség lefolyása is súlyosabb lehet, ezért számukra is hasznos a védőoltás.
– Több tényező is szerepet játszik abban, hogy több a felnőtt beteg, mint a gyermekkorú – mondta el dr. Vajer Péter családorvos. A szülői gondoskodásból fakadóan a felnőttek jellemzően több figyelmet fordítanak gyermekük egészségére, mint a sajátjukéra. Kirándulások, túrázások után a gyerekeket figyelmesen átvizsgálják, az esetleges kullancsot nagy valószínűséggel időben eltávolítják.
Más tényezők is közrejátszhatnak abban, hogy az idősebbek körében gyakoribb az incidencia, vagyis az újabb megbetegedések száma. Az elmúlt évtizedekben az egészséges életmódra való törekvés jegyében a felnőttek, idősebbek is több időt töltenek a szabadban, sportolnak, túráznak, tehát nagyobb eséllyel csípheti meg őket a kis vérszívó is.
– A fiatalabb korosztályok átoltottsága a tapasztalataim szerint nagyobb arányú, mint az idősebbeké. Sokan még ma is a gyermekkorhoz társítják a védőoltásokat, pedig például az influenza elleni vakcina mellett a kullancsencephalitis elleni oltást felnőttkorban is érdemes komolyan venni. Örvendetes, hogy egyre több gyerek részesül a megfelelő védelemben, azonban, mint a tendencia is világosan mutatja, a szülőknek magukra is figyelniük kell – tette hozzá az orvos.
Azzal a ténnyel is szembe kell néznünk, hogy a parazita ma már nemcsak a természetben, hanem városi zöld környezetben is előfordul. Játszótereken, sportpályákon, strandokon is megtalálható, és egyre magasabban fekvő területeken, hegyekben is megél. Európában új gócok jelentek meg, és a régebbi területek kiterjedése is növekszik. Hazánkban a betegség előfordulása csökkenő tendenciát mutat, ám szomszédaink közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, illetve Horvátország egyes északi régiói is fertőzöttek. Néhány uniós országban drámaian megnőtt a kullancsencephalitis előfordulása az elmúlt évtizedekben, Németországban például az ezredforduló után megduplázódott az esetszám.
Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység. A kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani.
Szövődmények
Kullancsencephalitis fertőzésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet, hiszen orvoshoz általában csak azok kerülnek, akiknél kialakul a betegség központi idegrendszeri gyulladással járó második fázisa is. Míg az első fázis csak lázzal és izomfájdalmakkal jár, a betegek egyharmadánál kialakuló második szakaszban súlyos tünetek jelentkeznek: tarkómerevség, magas láz, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés.
A betegség általában 2 hét alatt lezajlik, a páciensek fele szövődménymentesen gyógyul, azonban a maradványtünetek másoknál a fizikai, illetve szellemi teljesítőképesség enyhébb vagy kifejezetten jelentős csökkenését okozzák. Gyermekkorban gyakori a jóindulatú lefolyás. Az enyhébb szövődmények között gyakori a visszatérő fejfájás, memóriazavar, a görcshajlamra utaló EEG-eltérések. Az izombénulás és az egyéb súlyos maradványtünetek olyannyira életre szólóak lehetnek, hogy a kórházból távozott betegek harmada-fele kénytelen feladni tanulmányait, addigi munkahelyét.
_____________________________________________________________________________________________
Magyar szer kullancsok ellen
Két magyar kutató, Bratek Zoltán és Bózsik Béla Pál több mint egy évtizede egy olyan kullancsirtó szert fejlesztett ki, amely természetes anyagokból, a rovart megbetegítő gombákból áll, így méreg nélkül pusztítja el a parazitákat. A találmány legnagyobb előnye, hogy környezetbarát, csak a kullancsokra veszélyes.
“Számos olyan szer létezik, amelyek nem csak a kártevőket pusztítják el, hanem olyan rovarokat is, amelyek a tápláléklánc fontos részei. Ez pedig további állatfajokra van negatív hatással. Ismereteink szerint a mi módszerünk csak a kullancsokat öli meg, tehát parkokban, turistaútvonalakon, táborokban, és nyaralóhelyeken is lehetne alkalmazni, hiszen nem tesz kárt a környezetben” – mondta el Bratek Zoltán a hirado.hu-nak.
fotó: kullancsveszely.hu
