Eljött a húsvét hétfő. Lányok és asszonyok, itt az ideje megtudni, miért örüljünk minden évben igazán a sok locsolónak!

Talán sok lány és asszony menekülne meg húsvét hétfőn az ilyenkor szokásos locsolkodás kellemetlenségeitől. Gondolom nem én vagyok az egyetlen nő, aki ismeri a húsvét hétfői hajmosás dilemmáját. Hiszen erre a napra hajat mosunk, hogy szépek legyünk, de ki bírna este lefeküdni olyan hajkoronával, amelyből 5-6 beazonosíthatatlan pacsuli illata árad? Úgyhogy este is hajat mosunk. Brrr, ebbe jobb bele sem gondolni. De vajon tudjuk-e, miről szólt korábban a hétfői locsolkodás? A kérdés megválaszolásában Smid Bernadett, Kispesten élő néprajzkutató, az ELTE Néprajzi Intézetének tanársegédje segít nekünk.

 

A húsvéthétfői locsolásnak a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja, és emellett a megtisztulást is jelképezi. Az ünnep eredete részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni, illetve, hogy a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

 

A húsvét hétfőt valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ami utal a locsolás egykori módjára. Régebben ugyanis gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vízzel öntötték le őket ,hogy szépek és termékenyek, de egyes helyeken azért is, hogy nehogy kelésesek legyenek. Volt olyan vidék, ahol egészen szervezetten történt a húsvéti locsolás, öntözködés. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel, előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, és ott tojásrántottát készítettek és elfogyasztották. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért. Ezután elindultak locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, akit megtaláltak, azt a kúthoz vitték és vödörszám hordták rá a vizet.

 

A locsolóversek mondása újabb keletű szokás, sok változata ismert máig, a mágikus jellegű szövegektől egészen a félnépi rigmusokig. A locsolás jutalma a piros vagy hímes tojás, mely ősi termékenységi szimbólum. Leggyakrabban hagymalevéllel festették, s a mintát vagy előre viasszal rajzolták rá, vagy a festés után karcolták a tojásra.

 

Lányok, asszonyok, ne keseredjetek tehát el a sok locsolótól, hanem inkább örüljetek neki! Hiszen a Ti érdeketekben történik a locsolás, szebbek, termékenyebbek lesztek tőle. Nem utolsósorban pedig mindannyiunknak jól esik, ha kedvesünk, férjünk, édesapánk, férfi rokonaink és barátaink gondolnak ránk. Erre gondoljunk a mai napon!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

Fővárosi strandkörkép

A nyári melegben megtelnek a strandok és uszodák szerte Budapesten. Összegyűjtöttük a fővárosi és agglomerációban található strandokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Lámpás kereszteződést sürget a kerületi jobboldal

Kevés olyan balesetveszélyes kereszteződése van Kispestnek, mint az Ady Endre út, Vas Gereben utca sarka. Sajnálatos módon egymást érik a balesetek. Van, aki szerint a közlekedési lámpa, van, aki szerint az elővigyázatosság segíthetne.

Megújult a nyugdíjasház

Harminc milliós pályázati forrással kiegészítve energetikai felújításon esett át a Kispesti Nyugdíjasház.…

Győri Ottmár, a Wekerletelep első gondnoka

144 éve ezen a napon született Győri Ottmár, a Wekerletelep utcahálózatának tervezője, az építkezés felügyelője, a telep első gondnoka.