Eljött a húsvét hétfő. Lányok és asszonyok, itt az ideje megtudni, miért örüljünk minden évben igazán a sok locsolónak!

Talán sok lány és asszony menekülne meg húsvét hétfőn az ilyenkor szokásos locsolkodás kellemetlenségeitől. Gondolom nem én vagyok az egyetlen nő, aki ismeri a húsvét hétfői hajmosás dilemmáját. Hiszen erre a napra hajat mosunk, hogy szépek legyünk, de ki bírna este lefeküdni olyan hajkoronával, amelyből 5-6 beazonosíthatatlan pacsuli illata árad? Úgyhogy este is hajat mosunk. Brrr, ebbe jobb bele sem gondolni. De vajon tudjuk-e, miről szólt korábban a hétfői locsolkodás? A kérdés megválaszolásában Smid Bernadett, Kispesten élő néprajzkutató, az ELTE Néprajzi Intézetének tanársegédje segít nekünk.

 

A húsvéthétfői locsolásnak a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja, és emellett a megtisztulást is jelképezi. Az ünnep eredete részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni, illetve, hogy a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

 

A húsvét hétfőt valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ami utal a locsolás egykori módjára. Régebben ugyanis gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat, és egész vödör vízzel öntötték le őket ,hogy szépek és termékenyek, de egyes helyeken azért is, hogy nehogy kelésesek legyenek. Volt olyan vidék, ahol egészen szervezetten történt a húsvéti locsolás, öntözködés. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel, előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, és ott tojásrántottát készítettek és elfogyasztották. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért. Ezután elindultak locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, akit megtaláltak, azt a kúthoz vitték és vödörszám hordták rá a vizet.

 

A locsolóversek mondása újabb keletű szokás, sok változata ismert máig, a mágikus jellegű szövegektől egészen a félnépi rigmusokig. A locsolás jutalma a piros vagy hímes tojás, mely ősi termékenységi szimbólum. Leggyakrabban hagymalevéllel festették, s a mintát vagy előre viasszal rajzolták rá, vagy a festés után karcolták a tojásra.

 

Lányok, asszonyok, ne keseredjetek tehát el a sok locsolótól, hanem inkább örüljetek neki! Hiszen a Ti érdeketekben történik a locsolás, szebbek, termékenyebbek lesztek tőle. Nem utolsósorban pedig mindannyiunknak jól esik, ha kedvesünk, férjünk, édesapánk, férfi rokonaink és barátaink gondolnak ránk. Erre gondoljunk a mai napon!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like

Fővárosi strandkörkép

A nyári melegben megtelnek a strandok és uszodák szerte Budapesten. Összegyűjtöttük a fővárosi és agglomerációban található strandokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Lámpás kereszteződést sürget a kerületi jobboldal

Kevés olyan balesetveszélyes kereszteződése van Kispestnek, mint az Ady Endre út, Vas Gereben utca sarka. Sajnálatos módon egymást érik a balesetek. Van, aki szerint a közlekedési lámpa, van, aki szerint az elővigyázatosság segíthetne.

Kosz és káosz az Attila utcában

Kispest talán egyik legaggasztóbb állapotú része az Attila utca, amelynek rendezése úgy tűnik, kifog az önkormányzaton. Kosz, szemét, rendetlenség, és térfigyelő kamera, amely mintha azért lenne, hogy lehessen a lomokat valami alá pakolni.

Győri Ottmár, a Wekerletelep első gondnoka

144 éve ezen a napon született Győri Ottmár, a Wekerletelep utcahálózatának tervezője, az építkezés felügyelője, a telep első gondnoka.