A nemzetépítés korszakába léptünk

Nyolc év folyamatos kormányzás után kaptunk még négyévnyi munkára esélyt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 29. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktáborban. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kormány ezzel egy új korszak építésére kapott felhatalmazást, mivel a 2014-es kétharmados győzelmet követően stabilizálni tudták a 2010-től kiépülő új rendszert, amely a gazdaságban egy magyar modellt, a politikában pedig egy keresztény-nemzeti alapokon álló alkotmányos rendet jelent.

A korszak- és nemzetépítés alapja szilárd

– Az alap szilárdnak és tartósnak tűnik – mondta a miniszterelnök: gazdasági növekedés tekintetében Magyarország 2009-ben -6 százalékot, 2017-ben pedig +4 százalékot produkált, 11 ezer milliárddal többet, 38 ezer 183 milliárdnyi értéket tud megtermelni hazánk minden évben 2010 óta. Eközben az államadósság 85 százalékról 71 százalékra csökkent, a 2008-as válság miatt felvett hitelt visszafizettük, az „IMF-et hazaküldtük”, az export mértéke pedig sosem volt ilyen magas Magyarország történetében (19 ezer 690 milliárdról 31 ezer 102 milliárdra nőtt) és 756 ezerrel többen dolgoznak ma, mint 2010 előtt. A bérek átlagosan 60 százalékkal nőttek, a termékenységmutató 1,25-ről 1,5 százalékra nőtt, 3655-tel több orvos dolgozik, mint 2010-ben és a bűncselekmények száma a felére csökkent.

Ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencei magyarság átlépett egy újabb lélektani köszöböt, hiszen köszönthettük az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgárt, amely azt jelenti, hogy a nemzetegyesítés átváltott nemzetépítésbe – mutatott rá a miniszterelnök. Az április 8-i választás pedig a nemzetépítés főpróbájának nevezhető, hiszen a magyarok megértették rendkívül összetett helyzetüket és képesek voltak egy akarattal dönteni a nemzet sorsáról. A határon túli magyarok pedig kiálltak az anyaországiak mellett és felelősséget vállaltak Magyarországért.

Ezekre építve válhatnak megvalósíthatóvá a 2030-as időhorizontban megfogalmazott célok, hogy Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ehhez meg kell állítani a népesedési hanyatlást, visszaszorítani a népbetegségeket, Paks II. megépítésével biztosítani az energiafüggetlenséget, felépíteni az új magyar honvédséget, valamint Kis-Magyarországot az államhatárokig érő gyorsforgalmi utakkal fizikailag is össze kell kötni a többi területtel – sorolta a távlati célokat Orbán Viktor.

Építsük újjá az egész Kárpát-medencét

A miniszterelnök szerint véget ért a száz év magyar magány korszaka, ezért itt az idő, hogy újjáépítsük az egész Kárpát-medencét: „újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink, és az elmúlt években bebizonyítottuk a szomszédainknak, hogy aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár”.

Van is egy ajánlatunk a szomszédainknak – mondta a miniszterelnök –, amely a kölcsönös tiszteleten alapul és abban összegezhető, hogy kössük össze országainkat: a nagyvárosainkat gyorsvasúttal és autópályákkal, kössük össze energiahálózatainkat, hangoljuk össze a védelmi politikánkat és hadseregfejlesztéseinket, valamint fektessünk be egymás térségeiben. Erre jó példa, hogy az egész Kárpát-medencében mintegy ezer magyar nyelvű óvoda felújításához és felépítéshez kezdtünk hozzá.

Kereszténydemokrata modell Európa számára

Orbán Viktor szerint Itt a történelmi lehetőség, hogy felépítsük Európa nagy, erős, biztonságos politikai és gazdasági térségét, vagyis Közép-Európát, amely gazdasági sajátosságai mellett kultúrájában is más, mint Nyugat-Európa.

Ahhoz, hogy Közép-Európa elfoglalhassa méltó helyét Európában, el kell fogadni, hogy minden országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját és elutasítani a multikulturalizmust. Közép-Európában minden ország védelmébe veheti a hagyományos családmodellt, amelyben minden gyermeknek joga van egy apához és egy anyához. A közép-európai országoknak joguk van megvédeni piacaikat, nemzetstratégiai gazdasági ágazataikat. A biztonság garantálása miatt minden országnak joga van megvédeni határait és elutasítani a bevándorlást. Az Európai Unió szempontjából pedig minden országnak joga van, hogy a legfontosabb kérdésekben ragaszkodjon az egy nemzet, egy szavazat elvéhez – sorolta közép-európai téziseit a miniszterelnök.

Van élet a globalizmuson túl – szögezte le Orbán Viktor –, mégpedig a szabad nemzetek szövetsége, amelynek felépítése a ránk váró történelmi küldetés.

Európa válaszút előtt: kereszténydemokrácia vagy liberális demokráca

A miniszterelnök rámutatott, hogy a mostanihoz hasonló világméretű változások közepette Európa és az Európai Unió is változás előtt áll, amely a jövő májusi EP-választáson teljesedhet ki. Orbán Viktor felidézte, hogy a valaha világformáló európai civilizáció négy dologból épült fel: a vallás, az alkotóművészet, a kutatás és az üzleti vállalkozás szelleméből. Mára azonban – mint mondta – Európa megtagadta keresztény alapjait, az alkotóművészet szabadságát a politikai korrektség és a cenzúra köti meg. Kutatásban az Egyesült Államok és hamarosan Kína is megelőzi Európát, az üzleti vállalkozás szelleme helyett pedig a bürokrácia uralja Brüsszelt és a gazdasági szabályozásokat.

Az európai civilizáció válsága régebben kezdődött, de a 2008-as gazdasági válság során került felszínre és a 2015-ös migránsválság mutatta ki igazán élesen. E válság szimbóluma pedig az Európai Bizottság, amely csődöt mondott a bevándorlás kezelésében és túllépett a szerződésben (az Európai Uniót létrehozó szerződések) rögzített szerepén: feladta pártatlanságát és a liberálisok oldalára állt; elfogulttá vált és Közép-Európa ellen dolgozik és a szabadság helyett az európai szocializmus felépítésén munkálkodik. De a Bizottság napjai meg vannak számlálva, hiszen a jövő évi választáson lejár a mandátuma – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Ezért is döntő jelentőségű a jövő évi EP-választás, mert lehetőség nyílik leváltani a csődöt mondott liberális demokráciát – amely a miniszterelnök szerint átfejlődött liberális nem demokráciába –, és a liberális elitet is. Meg kell mutatni, hogy a liberális demokráciának van alternatívája, amely nem más, mint a kereszténydemokrácia, amely nem hitelveket védelmez, hanem a keresztény kultúrából kisarjadt létformákat: az emberi méltóságot, a családot és a nemzetet. Hiszen a kereszténydemokrácia a multikulti helyett a keresztény kultúrát védi, bevándorlás-ellenes és a variálható családmodellek helyett a keresztény családmodell alapján áll.

(Fotó: MTI/Veres Nándor)