2018. október 21., vasárnap, /
RSSRegisztrációBejelentkezésKapcsolatImpresszum
 

Archívum

szeptember (25)
augusztus (34)
július (28)
június (44)
május (38)
április (39)
március (45)
február (51)
január (47)
· 2017
 Friss kommentekTwitter
2018. március 07. 19:13
Zsoka Nagyon köszönöm jól jött.
Újabb rezsitámogatás!
2018. március 05. 20:41
János Egy irás egy kicsit más szemszögből: Néhány napja még Dódity Gabriella, az önkormányzat Fidesz frakciójának vezetője, a város fejl ...
Bútorokkal segítették új lakásában a szívbeteg fiút
2017. július 22. 14:46
Vilmos Örülök a külső medencének. Gajda elvtárs akkor még csattogó lepkét kergetett , mikor már tégla jegyet kellett befizetni , mikor épült ...
Megújultak a fővárosi strandfürdők
2017. január 19. 17:17
János Ez a történet nem csak a mostani várásvezetés sara. Akkor kezdődött amikor Tímár Béla ( fidesz ) eladta a mozit. Ezzel kapcsolatban ...
Új tulajdonosa van az Ady Mozinak
2016. június 20. 21:55
Gabi Sajnálattal olvastuk az óvodákkal kapcsolatos hírt, döntéseket... ma történt épp egy óvodai baleset a Bóbita óvodában... pedig tavaly ...
Piacfejlesztés és lakáskoncepció volt a téma a testületi ülésen
 
 
 
 
 
 
 
KezdőKözéletKultúraKrimiKedvcsinálóKözülünkKupaKulináriaKölyökKalandKözérdekűKirakat
 
 
 

Az aradi vértanúkra emlékezünk

Főoldal>Kultúra>Az aradi vértanúkra emlékezünk
 
Írta: Szerk.
2018. október 06. 08:00
Rovat: Kultúra
RSS
Felíratkozás a szerző
hírcsatornájára
Október 6. az aradi vértanúk emléknapja, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbefojtásának szimbóluma. Ezen a napon országszerte és a határon túl is a magyar szabadság hőseiről emékezik meg a magyarság.

1849. október 6-án Aradon kivégezték az 1848-49-es szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig gróf Batthyány Lajos, első felelős magyar miniszterelnökön hajtották végre a halálos ítétetet.



 

Ferenc József látva az 1849. tavaszi magyar sikereket, megbizonyosodott arról, hogy egyedül nem képes legyőzni a magyar honvédseregeket, ezért 1849. május 1-jén fegyveres segítséget kért I. Miklós orosz cártól a "lázadás" elfojtásához. 1849. július közepén Fjodor Vasziljevics Rüdiger és Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkij tábornokok vezetésével több oszlopban egy 200 ezer fős orosz sereg tört Magyarországra, amelyhez csatlakozott közel 66 ezer osztrák katona.

 

A magyar honvédseregek - látva az elsöprő túlerőt - augusztus 13-án, Világosnál az orosz hadak előtt letették a fegyvert, de eközben már július elején, az osztrákok által megszállt területeken megkezdődtek a Habsburg katonai közigazgatás megtorló akciói, főleg a polgári lakosság, jegyzők, papok, tanítók ellen - Ferenc József utasítására. 

 

A világosi fegyverletétel (ismeretlen szerző kőnyomata)

 

A fegyverletétel után megkezdődtek a tágyalások az osztrák és az orosz fél között az orosz fogságba esett tisztek átadásáról. I. Miklós orosz cár könyörületességre intette a fiatal osztrák császárt, de Ferenc József nem hallgatott rá, és mindenképpen példát akart statuálni a szabadságharc elfogott vezetőivel.

 

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol.”
(Ferenc József utasítása Haynau számára)

 

Akikre emlékezünk:

Felső sor: Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos

Középső sor: Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly 

Alsó sor: Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

 

Aulich Lajos: Ő volt az aradi vértanúk közül a legidősebb, kivégzésekor 56 éves. Német anyanyelvű polgári családba született. Már 20 évesen katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén a délvidéki harcokban vett részt. Később a tavaszi hadjáratban harcolt, majd 1849. július 14-étől a magyar kormány hadügyminisztere lett.

Utolsó mondata:

„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

 

Damjanich János: Szerb nemzetiségű, vagyontalan családból származott. A katonatiszti iskolát Temesváron végezte. A szabadságharc első szakaszában, 1848 végéig a délvidéken harcolt. Részt vett a tavaszi hadjáratban és a komáromi csatában is. Április 28-án ideiglenes hadügyminiszterré is kinevezték, azonban mikor kikocsizott csapatai megszemlélésére, eltörte a lábát, és emiatt szolgálatképtelenné vált. Július 11-től az aradi vár főfelügyelője, majd várparancsnoka lett. Augusztus 17-én a cári csapatok előtt tette le a fegyvert.

Utolsó mondata:

„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

 

Dessewffy Arisztid: Jómódú, magyar, evangélikus családba született. 18 éves korában jelentkezett a császári hadseregbe. Kitüntette magát a kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjárat ütközeteiben, ezért április 18-án megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Később az I. hadtest lovashadosztályának parancsnokává nevezték ki. Hadtestével jelen volt Buda ostrománál, ahol megkapta vezérőrnagyi kinevezését. Július elejétől a felső-magyarországi hadsereg lovassági főparancsnokaként az orosz sereg előrenyomulását akadályozta hősiesen.

Utolsó mondata:

„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

 

Kiss Ernő: Gazdag, örmény eredetű családban született. 1848 októberében – a honvéd hadseregben elsőként – nevezték ki honvéd vezérőrnaggyá. Később 1849 januárjában Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett, majd tavasszal megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát. A szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert.

Utolsó mondata:

„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

 

Knézich Károly: Édesapja horvát volt, aki osztrák szolgálatban határőrtisztként dolgozott. Részt vett a szerbek elleni hadjáratban, majd az isaszegi és a nagysallói csatában is. Damjanich János lábtörése után vezérőrnaggyá és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki. E minőségében vett részt Buda ostromában.

Utolsó mondata:

„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

 

Láhner György: A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családban. 1848 őszén a Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a pesti központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Pest elestét követően tábornokként ő állíttatta fel a nagyváradi fegyvergyárat.

Utolsó mondata:

„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”

 

Lázár Vilmos: Örmény származású magyar nemesi családban született. Fiatalon lett katona. Kiválóan szerepelt a szabadságharc utolsó csatáiban. Augusztus 12-én Bem tábornok ezredessé léptette elő és megbízta a felső-magyarországi hadtest maradványaiból alakított IX. hadtest parancsnokságával.

Utolsó mondata:

„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

 

Leiningen-Westerburg Károly: Ő volt a legfiatalabb aradi vértanú, kivégzésekor alig 30 éves. Hessen nagyhercegségben született, olyan család gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált. 1848 őszén Temesvárra rendelték, ahol önként jelentkezett a szerbek ellen vívott hadjáratba. Bátorságáért 1849 áprilisban ezredesi ranggal tüntették ki. A tavaszi hadjáratban további érdemeket szerzett, melyek elismeréséül július 1-jén tábornokká léptették elő. Görgey személyes jó barátjának mondhatta magát.

Utolsó mondata:

„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”

 

Nagysándor József: A déli harcokban nyújtott kiváló teljesítményéért ezredessé léptették elő. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában szétvert ellenség maradványait hősiesen üldözte. Az ütközetben tanúsított hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki. A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, és bár vereséget szenvedett, megmentette a felmorzsolódástól a Görgey vezette főerőket.

Utolsó mondata:

„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

 

Poeltenberg Ernő: Gazdag osztrák szülők gyermekeként született. Összesen 18 éve szolgált már tisztként a császári seregben, amikor kitört a szabadságharc. A kápolnai csatában kitüntette magát. 1849. április 14-e után a hetedik hadtest parancsnoka lett ezredesként, majd június 2-án tábornokká léptették elő. A nyári hadjárat idején Haynau túlerejével szemben visszavonulni kényszerült. Görgey bizalmasaként ő közvetített a tárgyalásokon a cári seregekkel a fegyverletételről. Ezután fogták el az osztrák hatóságok.

Utolsó mondata:

„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

 
Schweidel József: Harcolt a napóleoni háborúkban. A schwechati csatában tanúsított bátorságáért az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. októberében tábornokká avatta. 1849. május 9-én lett Pest városparancsnoka. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt Haynaunak, ő azonban ezt elutasította, és kötél általi halálra ítélte.

Utolsó mondata:

„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

 

Török Ignác: Kisbirtokos magyar nemesi családból származott. A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, 1839-ban a nemesi testőrséghez került, ahol erődítés elméleteket oktatott. Tanította többek között Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. A harcok alatt Komáromban a vár erődítését, kiépítését szervezte meg, majd a budai várban szolgált, végül Szegedre rendelték hogy a Tisza jobb partján sáncokat emeljen.

Utolsó mondata:

„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”

 

Vécsey Károly: Rangos főnemesi családba született és szinte még kamaszként katonai pályára lépett. A szabadságharc kezdetén ő is a délvidéken vett részt a harcokban. 1849. április 7-én nevezték aki az aradi várat ostromló V. hadtest élére. A szabadságharc utolsó csatájában, Temesvárnál hősiesen és nagy szakértelemmel vezette csapatait.

Utolsó mondata:

„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

 

Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök kivégzése a pesti Újépület udvarán

 

gróf Batthyány Lajos: Ősi főnemesi származású gróf németújvári Batthyány család sarja, gróf Batthyány József Sándor és lomnicai Skerlecz Borbála második gyermeke. Fiatalkorában a zágrábi jogi akadémián tanult, majd 1826-ban katonatisztnek állt. Kadétként négy évre Itáliába ment, és hamarosan hadnaggyá nevezték ki. 1830-ban a főrendi ház (az akkori kétkamarás magyar országgyűlés felsőháza) tagja lett, e minőségében jelen volt a koronázó országgyűlésen. Az 1839-40-es pozsonyi országgyűlésen már a főrendiházi ellenzék vezéreként szólalt fel. A reformkorban egyetértett Széchenyi István nézeteivel, de a Kossuth-Széchenyi vitában kerülte a határozott állásfoglalást. Az 1843-44-es országgyűlésen már az egész szabadelvű ellenzék vezéralakja volt. Élesen bírálta a bécsi kormányzat abszolutista bel- és külpolitáját. Törekvésére 1847. március 15-én megalakult az Ellenzéki Párt, amelynek első elnökévé választották. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar minisztérium (kormány) megalakításával, kormányának névsorát március 23-án mutatta be. Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Jelentős mértékben az ő szervező munkájának köszönhető, hogy a sebtében régi sorezredekből, nemzetőrökből, honvédekből egybegyűjtött magyar haderő szeptember 29-én Pákozdnál megállította az országba betört horvát csapatokat. Belátva, hogy nem tud egyezségre jutni a királlyal, Batthyány október 2-án lemondott megbízatásáról, és hozzájárult utódja, a buzgón királyhű Vay Miklós kinevezéséhez. Egyszersmind lemondott országgyűlési mandátumáról is. A bécsi kamarilla őt tekintette a forradalmi mozgalom egyik elindítójának, és elhatározta, példát statuál a kivégzésével. A koholt vádakat alapján először börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte, de a bécsi udvar nyomására kötél általi halálos ítéletre változtatta. Október 3-án Haynau jóváhagyta a halálos ítéletet és elrendelte Batthyány felakasztását. Az utolsó, engedélyezett látogatáson felesége egy parányi tőrt csempészett be neki. Ezzel súlyos sérüléseket ejtett a nyakán, de életben maradt. Sebei miatt az ítéletet kénytelenek voltak golyó általira módosítani. Ennek megfelelősen október 6-án a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán kivégezték.

 

A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza!"

 


 

A rendszerváltozás után a kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá e napot. A hagyományok szerint a Kossuth téren félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd az egykori miniszterelnök vesztőhelyének színhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél gyertyagyújtással, a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lévő Batthyány-mauzóleumnál pedig koszorúzással emlékeznek a szabadságharc mártírjaira. A középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.

 

Forrás: Origo.hu, Wikipédia, Rubicon, tortenelemtanulas.blog.hu, oktober6.kormany.hu

Főkép: Wikipédia

0 Hozzászólás - legyél te az első!
Kommenteléshez Jelentkezz be, vagy ha még nem regisztráltál, Regisztrálj!
 
 
 
 
 
Felhasználási feltételek
Az oldal üzemeltetője a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. minden itt megjelent és publikált cikk, kép- és hanganyag másodközlési jogát fenntartja. A megjelent cikkeket, kép- és hanganyagokat csak a jogtulajdonos - jelen esetben a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. - előzetes és írásos engedélye alapján lehet más oldalon, írott vagy elektronikus médiában közzétenni.
Bővebben »
 
 
Rólunk
A Kispest.info újság és hírportál a XIX. kerület életéről, legfontosabb eseményeiről és mindennapjairól számol be. Célunk, hogy a Kispestiek mindig tudomást szerezhessenek az őket érintő, számukra fontos hírekről, eseményekről és a kerületi programokról.
Bővebben »
 
 
Médiaajánlat
Hirdessen Ön is a Kispest.info magazinban!
Bővebben »
 
Kispest Info
 
  2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. Powered by Kohr-ah
Kohr-Ah portal engine 1.98.