2024. március 29., péntek, /
RSSRegisztrációBejelentkezésKapcsolatImpresszum
 

Archívum

február
január (2)
· 2023
december (14)
november (7)
október (7)
szeptember (6)
augusztus
július
június
 Friss kommentekTwitter
2023. február 24. 15:44
István Elképzelhető, hogy a lemondások azért maradnak el, mert nem veszik fel a telefont. Már meg sem próbálkoznak felhívni a rendelőt. Javaslatom ...
Problémás helyzetre hívja fel a figyelmet a Kispesti Egészségügyi Intézet
2023. február 06. 10:21
smisi05 A KISPEST ujságban dr.Hiller István (MSZP) országgyűlési képviselő tollából elismerésreméltó tartalmú és objektiv hangvételű cikk jelent ...
Elvégezték az első műtéteket az egynapos sebészeten
2021. szeptember 03. 20:57
smisi05 A Gajda-féle kispest-ben olvastam a szoboravatásról szóló riportot. Az első szónok, Hiller István kulturált hangvételü beszédet mondott, ...
Szent István-szobrot avattak
2021. március 04. 18:28
Irén Hol lehet érdeklööni az oltásról?
Kispesten is megkezdődött a koronavírus elleni oltás
2020. április 24. 13:16
Suleczki258 Ez azt jelenti hogy mostantol a 65 év felettiek hajnaltol délig szorakozhatnak kispesten,elöször a piacon és 9 töl a boltokban? Jol ...
Változik a kispesti piacok látogathatósága
 
 
 
 
 
 
 
KezdőKözéletKultúraKrimiKedvcsinálóKözülünkKupaKulináriaKölyökKalandKözérdekűKirakat
 
 
 

Húsvét vasárnap és Szent György napja

Főoldal>Kultúra>Húsvét vasárnap és Szent György napja
 
Írta: Lukasik Zsófia
2011. április 24. 08:00
Rovat: Kultúra
RSS
Felíratkozás a szerző
hírcsatornájára
Különleges dátumra esik idén húsvét vasárnap. Április 24. ugyanis önmagában is érdekes nap, ekkor ünnepelték korábban Sárkányölő Szent Györgyöt, aki évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa volt.

A Szent György-nap és húsvét vasárnap magyar néphagyományban betöltött szerepéről Smid Bernadett, Kispesten élő néprajzkutató, az ELTE Néprajzi Intézete tanársegédjének útmutatásai alapján írunk.

 

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatokat ezen a napon hajtották ki a legelőkre először. A kihajtáshoz számos hiedelem és szokás fűződött, amellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek előidézni. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

 

Szent György-nap volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihály napig volt érvényben. Egyes helyeken érdekes szokás volt a juhbemérés ezen a napon. Ilyenkor állapították meg, hogy a lemért tejmennyiségnek megfelelően a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot.

 

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak is tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Az asszonyok kötényükkel szedték össze a reggeli harmatot, ezt a tejesfazékba csavarták, hogy sok vajuk legyen. Hittek abban, hogy a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Általában ilyenkor vetettek kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.

 

Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a szent György-napja körüli időszakhoz. Úgy tartották, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A hiedelem szerint a szent György-nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.

 

Ne feledkezzünk azért meg arról sem, hogy idén Szent György napja elsősorban azért különleges, mert egybeesik húsvét vasárnapjával. Természetesen ehhez a naphoz is sok népszokás kapcsolódott.

 

Húsvétvasárnappal ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik a magyar elnevezése is. Húsvétvasárnap reggel piros tojást kell tenni a mosdóvízbe, és arról kell mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Más nagy ünnepekhez hasonlóan ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott. Nem sepertek, nehogy elseperjék a másnapi locsolókat, nem főztek, és varrni sem volt szabad.

Jellegzetes húsvéti szokás volt vasárnap a határjárás, melynek a tavaszi vetések mágikus védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja. Ekkor ismertették meg a természetes és mesterséges határjeleket a fiatalokkal: a legényeket jelképesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a határ nevezetes pontjaira.

 

A két ünnepnap szokásai bőségesek, és egyes elemei ellentmondásban is vannak egymással. Ha e szokások mindegyike falvainkban ma is ugyanilyen élő lenne, törhetné nép a fejét, hogy egyeztessék össze a két ünnepet…

 

0 Hozzászólás - legyél te az első!
Kommenteléshez Jelentkezz be, vagy ha még nem regisztráltál, Regisztrálj!
 
 
 
 
 
Felhasználási feltételek
Az oldal üzemeltetője a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. minden itt megjelent és publikált cikk, kép- és hanganyag másodközlési jogát fenntartja. A megjelent cikkeket, kép- és hanganyagokat csak a jogtulajdonos - jelen esetben a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. - előzetes és írásos engedélye alapján lehet más oldalon, írott vagy elektronikus médiában közzétenni.
Bővebben »
 
 
Rólunk
A Kispest.info újság és hírportál a XIX. kerület életéről, legfontosabb eseményeiről és mindennapjairól számol be. Célunk, hogy a Kispestiek mindig tudomást szerezhessenek az őket érintő, számukra fontos hírekről, eseményekről és a kerületi programokról.
Bővebben »
 
 
Médiaajánlat
Hirdessen Ön is a Kispest.info magazinban!
Bővebben »
 
Kispest Info
 
  2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. Powered by Kohr-ah
Kohr-Ah portal engine 1.98.