2019. május 23., csütörtök, /
RSSRegisztrációBejelentkezésKapcsolatImpresszum
 

Archívum

április (25)
március (34)
február (33)
január (42)
· 2018
december (34)
november (50)
október (66)
szeptember (25)
augusztus (34)
 Friss kommentekTwitter
2019. május 03. 15:34
István Az alábbi levelet küldtem e- mailen Gajda Péternek Gajda Péter Kispest Polgármestere Tisztelt Polgármester Úr! 2019 április ...
A kereskedők nem hagyják annyiban, hogy nem nyithattak ki nagypénteken
2018. március 07. 19:13
Zsoka Nagyon köszönöm jól jött.
Újabb rezsitámogatás!
2018. március 05. 20:41
János Egy irás egy kicsit más szemszögből: Néhány napja még Dódity Gabriella, az önkormányzat Fidesz frakciójának vezetője, a város fejl ...
Bútorokkal segítették új lakásában a szívbeteg fiút
2017. július 22. 14:46
Vilmos Örülök a külső medencének. Gajda elvtárs akkor még csattogó lepkét kergetett , mikor már tégla jegyet kellett befizetni , mikor épült ...
Megújultak a fővárosi strandfürdők
2017. január 19. 17:17
János Ez a történet nem csak a mostani várásvezetés sara. Akkor kezdődött amikor Tímár Béla ( fidesz ) eladta a mozit. Ezzel kapcsolatban ...
Új tulajdonosa van az Ady Mozinak
 
 
 
 
 
 
 
KezdőKözéletKultúraKrimiKedvcsinálóKözülünkKupaKulináriaKölyökKalandKözérdekűKirakat
 
 
 

Húsvét vasárnap és Szent György napja

Főoldal>Kultúra>Húsvét vasárnap és Szent György napja
 
Írta: Lukasik Zsófia
2011. április 24. 08:00
Rovat: Kultúra
RSS
Felíratkozás a szerző
hírcsatornájára
Különleges dátumra esik idén húsvét vasárnap. Április 24. ugyanis önmagában is érdekes nap, ekkor ünnepelték korábban Sárkányölő Szent Györgyöt, aki évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa volt.

A Szent György-nap és húsvét vasárnap magyar néphagyományban betöltött szerepéről Smid Bernadett, Kispesten élő néprajzkutató, az ELTE Néprajzi Intézete tanársegédjének útmutatásai alapján írunk.

 

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatokat ezen a napon hajtották ki a legelőkre először. A kihajtáshoz számos hiedelem és szokás fűződött, amellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek előidézni. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

 

Szent György-nap volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihály napig volt érvényben. Egyes helyeken érdekes szokás volt a juhbemérés ezen a napon. Ilyenkor állapították meg, hogy a lemért tejmennyiségnek megfelelően a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot.

 

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak is tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Az asszonyok kötényükkel szedték össze a reggeli harmatot, ezt a tejesfazékba csavarták, hogy sok vajuk legyen. Hittek abban, hogy a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Általában ilyenkor vetettek kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.

 

Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a szent György-napja körüli időszakhoz. Úgy tartották, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A hiedelem szerint a szent György-nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.

 

Ne feledkezzünk azért meg arról sem, hogy idén Szent György napja elsősorban azért különleges, mert egybeesik húsvét vasárnapjával. Természetesen ehhez a naphoz is sok népszokás kapcsolódott.

 

Húsvétvasárnappal ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik a magyar elnevezése is. Húsvétvasárnap reggel piros tojást kell tenni a mosdóvízbe, és arról kell mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Más nagy ünnepekhez hasonlóan ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott. Nem sepertek, nehogy elseperjék a másnapi locsolókat, nem főztek, és varrni sem volt szabad.

Jellegzetes húsvéti szokás volt vasárnap a határjárás, melynek a tavaszi vetések mágikus védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja. Ekkor ismertették meg a természetes és mesterséges határjeleket a fiatalokkal: a legényeket jelképesen megvesszőzték, megcsapták, hogy halálukig emlékezzenek a határ nevezetes pontjaira.

 

A két ünnepnap szokásai bőségesek, és egyes elemei ellentmondásban is vannak egymással. Ha e szokások mindegyike falvainkban ma is ugyanilyen élő lenne, törhetné nép a fejét, hogy egyeztessék össze a két ünnepet…

 

0 Hozzászólás - legyél te az első!
Kommenteléshez Jelentkezz be, vagy ha még nem regisztráltál, Regisztrálj!
 
 
 
 
 
Felhasználási feltételek
Az oldal üzemeltetője a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. minden itt megjelent és publikált cikk, kép- és hanganyag másodközlési jogát fenntartja. A megjelent cikkeket, kép- és hanganyagokat csak a jogtulajdonos - jelen esetben a KONTEXT-KOMMUNIKÁCIÓ Kft. - előzetes és írásos engedélye alapján lehet más oldalon, írott vagy elektronikus médiában közzétenni.
Bővebben »
 
 
Rólunk
A Kispest.info újság és hírportál a XIX. kerület életéről, legfontosabb eseményeiről és mindennapjairól számol be. Célunk, hogy a Kispestiek mindig tudomást szerezhessenek az őket érintő, számukra fontos hírekről, eseményekről és a kerületi programokról.
Bővebben »
 
 
Médiaajánlat
Hirdessen Ön is a Kispest.info magazinban!
Bővebben »
 
Kispest Info
 
  2011. KISPEST INFO. Minden jog fenntartva. Powered by Kohr-ah
Kohr-Ah portal engine 1.98.