Kezdődik a Sargentini-jelentés vitája

Ma kezdődik az Európai Parlamentben (EP) a „magyar jogállamisággal” foglalkozó ún. „Sargentini-jelentés” vitája, amely többek között olyan kérdések miatt marasztalja el Magyarországot, mint például a migránsok és menekültek sérülő alapjogai, a hazánkban állítólag tomboló idegengyűlölet, de olyan ügyekben is, amelyekkel kapcsolatban valóban vita volt, de azokat a kormány már évekkel ezelőtt tisztázta az illetékes uniós szervekkel. Ilyen például az Alaptörvénnyel, vagy médiatörvénnyel kapcsolatos viták. A jelentés az Európai Unió alapítószerződésének 7. cikke szerinti eljárást szorgalmazza Magyarországgal szemben, amely – az „Unió alapértékeinek szisztematikus megsértése” miatt – végső soron akár hazánk szavazati jogának felfüggesztését jelentheti, amennyiben az EP-képviselők kétharmada támogatja azt.

Ma délután Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal Strasbourgban, az Európai Parlamentben, ám az erre jutó időt 20 perc helyett 7 percben korlátozták, noha Judith Sargentini és a brüsszeli bürokraták a szólásszabadságért is aggodalmaskodnak folyamatosan.

A jelentésről, amelyet korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezett a kormánypártok szerint ordít, hogy bevándorláspárti. Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a dokumentumot Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek és a nyíltan bevándorláspárti brüsszeli politikusokkal állították össze, és céljuk, hogy megbélyegezzék, megbüntessék Magyarországot, mert a magyar emberek többször is úgy döntöttek, nem akarnak teret engedni az illegális bevándorlásnak, és megvédik a magyar határt.

A jogi végzettséggel nem rendelkező Judith Sargentinit, a holland Baloldali Zöldek (GroenLinks) politikusát, az Európai Zöld Párt képviselőjét 2017 májusában bízták meg, hogy készítsen egy különjelentést Magyarországról, mégpedig úgy, hogy a dokumentum állja meg a helyét jogi szempontból, mentes legyen mindenféle politikai motivációtól és független, mindenre kiterjedő vizsgálat előzze meg.

Tisztán politikai támadásnak tűnik

Néhány tény azonban megkérdőjelezi Sargentini politikai motivációktól való mentességét, de a független, mindenre kiterjedő vizsgálat kritériumát is:

• A zöld baloldali képviselő a múlt héten petíciót indított közösségi oldalain Magyarország és a magyar kormány ellen. Az üzenet így hangzik: „A következő héten az Európai Unió hitelességéről szavaznak az Európai Parlamentben. Itt az ideje, hogy kiálljunk közös értékeinkért, még Magyarországon is. Támogassa Judith-ot, írja alá a petíciót." Az pedig, hogy a petíciót aláírók adataival mit kezdenek, már egy másik kérdés…

• Judith Sargentini – aki egyébként megtalálható Soros György megbízható szövetségeseinek listáján – azt állította, hogy a jelentését megelőző, a megbízás szerint mindenre kiterjedő vizsgálata során olyan szervezeteket kérdez meg, amelyek függetlenségét senki nem kérdőjelezheti meg. Ehhez képest a konzultánsok sorában ott van az Amnesty International, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a MigSzol Migráns Szolidaritás Csoport, a Népszabadság, az Open Society European Political Institute (amely Soros György Nyílt Társadalom Alapítványainak hálójába tartozik), az RTL csoport, a 444.hu, vagy a Transvanilla Transznemű Egyesület.

A Sargentini jelentés egy „tévedéseken” alapuló „politikai pamflet”

A jelentést – amely teljes egészében erre a linkre kattintva elolvasható magyarul – egyébként a Nézőpont Intézet és az Alapjogokért Központ is megvizsgálta:

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy fogalmazott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy „egyszerűen cáfolhatók a Sargentini-jelentés tévedései, mivel a dokumentumnak nincs kapcsolata a valósággal”.

A Nézőpont Intézet elemzése szerint pedig a Sargentini-jelentés „a 2019-es európai parlamenti választási kampány nyitányának tekinthető jogi formába csomagolt politikai pamflet”, amelynek célja a nyomásgyakorlás Magyarországra és a hazánkkal kapcsolatos liberális ellenségkép erősítése.

Az alábbiakban mutatunk néhány nehezen értelmezhető példát az alaptalan kritikák sorából:

• A Velencei Bizottság „üdvözölte, hogy az Alaptörvény a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmének elvein alapuló alkotmányos rendet hoz létre, valamint elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a közös európai demokratikus értékekkel és normákkal összhangban álló alkotmányos rend létrehozása, valamint az alapvető jogokkal és szabadságokkal kapcsolatos, a kötelező jogi erővel bíró nemzetközi eszközöknek megfelelő szabályozás bevezetése”. A kritika a „folyamat átláthatóságával” és a „civil társadalom bevonásával kapcsolatos”.

• Emlékeztetőül: a 2010-es országgyűlési választást megelőzően a kormánypártok egyik legfőbb célkitűzése volt, hogy a rendszerváltás lezárásaként, az eleve ideiglenesnek szánt régi Alkotmány helyett egy nemzeti alapokon álló Alaptörvényt hozzanak létre. A választók pedig ennek tudatában szavazhattak, és e körülmények között szerezzett kétharmados, alkotmányozó többséget a Fidesz-KDNP pártszövetség. Az Alaptörvény szövegének tervezetét pedig már 2011 áprilisában nyilvánosságra hozták, amelyet a törvényes rendelkezéseknek megfelelő nyílt parlamenti vitára bocsátottak.

• „Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának részleges választási megfigyelő missziója a 2018. április 9-én elfogadott előzetes megállapításaiban és következtetéseiben megállapítja, hogy a választások technikai lebonyolítása szakszerű és átlátható volt, az alapvető jogokat és szabadságokat összességében véve tiszteletben tartották, de a választásokra kedvezőtlen légkörben került sor. A választási szervek szakszerűen és átláthatóan tettek eleget megbízatásuknak, és az érintettek körében általános bizalmat élveztek.”

• Itt felmerül a kérdés, hogy a választási eljárás és a választási testületek tisztaságának elismerése mellett milyen jogi kategória a „kedvezőtlen légkör”? Ehhez képest az európai és hazai balliberálisok által mára megkedvelt Jobbik felvetését, hogy cenzussal kellene szűkíteni az általános választójogot sem Judith Sargentini, sem más brüsszeli bürokrata nem kommentálta.

• A jelentés szerint aggasztó a „rasszizmussal és az intoleranciával kapcsolatos magyarországi helyzet romlása”, amelyekről „félkatonai szervezetek felvonulásai, valamint a romák lakta falvakban tartott őrjáratai is tanúskodnak”.

• Emlékeztetőül: a fent említett masírozások a Gyurcsány-kormány idején történtek…

• A röszkei határátkelőnél a rendőrökre támadó és a bevándorlókat hergelő Ahmed H. ügyében is kritikát fogalmaz meg Judith Sargentini: „2018. március 14-én Ahmed H. ciprusi illetőségű szíriai állampolgárt, aki 2015 szeptemberében segíteni próbálta a Szíriából menekülő családtagjait a szerb-magyar határon való átkelésben, a magyar bíróság terrorcselekmény vádja alapján 7 év börtönbüntetésre ítélte és 10 évre kitiltotta Magyarországról, ami kérdéseket vet fel a magyar terrorellenes jogszabályok alkalmazását és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését illetően.”

Még a LIBE-bizottságban is rávilágítottak a jelentés aggályaira

A Sargentini-jelentést az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tagjaként alkotta a holland politikus, amelyet a bizottság ugyan elfogadott, de az azt nem támogató bizottsági tagok is megfogalmazták véleményüket, amely szerint „a javaslatnak nincs tényszerű indoka” és „abból indul ki, hogy Magyarországnak nincs joga olyan döntések meghozatalára, amelyeket más európai uniós országok korábban már meghoztak”.

A kisebbségi véleményt megfogalmazók szerint a Sargentini-jelentés támadja Magyarországot az „olyan szociális problémák megoldása – például a roma kisebbség integrációja – érdekében tett próbálkozásai miatt, amelyek több európai országban is fennállnak, és amelyeket Magyarország más országoknál jobban kezel” és „nem tiszteli a magyar társadalmat és a demokratikus döntések mögött meghúzódó okokat”.

Forrás: MTI, Origo.hu, Hirado.hu, PestiSracok.hu

Főkép: Youtube.com