Méltó és megható emlékművet avatott a Kispesti Társaskör a kormány által meghirdetett Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve keretében. A leplet Dódity Gabriella, a Kispesti Társaskör elnöke, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, dr. György István, Budapest kormánymegbízottja és Fóris Kálmán Gulág túlélő vette le az emlékműről.
Az emlékmű Hermann Zsolt szobrászművész és néhai Vénusz Gyula, Kispest díszpolgárának és a Kispesti Társaskör korábbi alelnöke fiának, Vénusz Gergely kőfaragónak az alkotása, az alapját pedig Kispest Önkormányzata készítette el.
Dódity Gabriella, a Kispesti Társaskör elnöke megnyitó beszédében kitért Fóris Kálmán kispesti Gulág túlélőre, aki mindössze 20 éves volt, amikor málenkij robotra hurcolták. A most 92 éves túlélőt a hit tartotta életben, amikor a sorstársai a kezei között haltak meg a betegségektől és az éhezéstől. A Kispesti Társaskör által róla forgatott filmben úgy fogalmazott, akkor is próbálta a hazatérés reményét fenntartani, amikor több napig gyalogoltak a fagyban, és nem volt más eleségük, csak pár gerezd fokhagyma és a hó.
– Fóris Kálmán a hitét akkor sem veszítette el, amikor kulákok lettek, családját mindenüktől megfosztották a kommunisták, és asztalukra nem jutott napi betevő. Itt él közöttünk, abban a kispesti családi házban, amelybe feleségével együtt költöztek az 1970-es évek derekán. A Kispesti Társaskör egyik alapítója, a Kispest-Központi Református Egyházközség presbitere, Kispest közéletének évtizedeken át aktív szereplője. Többek között az ő személye inspirálta egyesületünket arra, hogy a kormány által meghirdetett, Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve keretében programsorozatot indítsunk. Mert a mi felelősségünk, hogy ne feledjük, és ne engedjük feledtetni a kommunista rendszer borzalmait – mondta Dódity Gabriella, az egyesület elnöke. Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár beszédében hangsúlyozta: a kommunista ideológiának a gyökerébe, a magjába van belekódolva az erőszak, a jogtiprás, az emberi méltóság tiszteletben nem tartása.
– A kommunizmus ebben nem különbözik semmilyen más önkényuralmi, totalitárius rendszertől, ezért ugyanaz a magja a náci, nemzetiszocialista gondolkodásnak és a nemzetközi szocialista, kommunista gondolkodásnak, hiszen az embert nem személyiségnek tartja, eszköznek tekinti, mennyiségnek és nem minőségnek – mondta Rétvári. Úgy folytatta: bármikor kerültek hatalomra a kommunisták, ott bizony helyi Gulágok jöttek létre, helyi málenkij robotokra hurcolták az embereket, tömeges bebörtönzések, kivégzések, erőszak és a hatalom kisajátítása volt az emberek sorsa.
A beszédek után Rubold Ödön, Jászai Mari-díjas színművész elszavalta Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című versét, majd az emlékmű leleplezése után a megjelent érdeklődők elhelyezték az emlékezés virágait, majd megtekintették a Veritas Történetkutató Intézet kiállítását a Kispesti Kaszinóban.
|