Egyre érdekesebb információk látnak napvilágot a kispesti Kossuth téri piac körül. Az egy dolog, hogy oda kimenni Gajda Péter (MSZP) polgármester szerint is felér egy időutazással, és sajnos egyre több a baleset is, legújabb információink szerint súlyos, százmilliós nagyságrendű tartozása is van az önkormányzatnak a piac társasháza felé. Bár már sokan próbálták megtudni, a meg nem fizetett közös költségekből pontosan mennyi tartozást halmozott fel az önkormányzat, ez eddig még senkinek nem sikerült, mint ahogyan azt sem, mennyivel tartozik a társasház az önkormányzatnak. Sőt. Ezirányú közérdekű adatigénylésünkre az alábbi, megdöbbentő válasz érkezett az önkormányzat vagyonkezelőjének MSZP-s képviselőként is dolgozó vezetőjétől: „A követeléseink a földterület használati díjból, szemétszállításból, ATEV hulladék elszállításból, elektromos áram fogyasztásából és takarítási költségekből tevődnek össze, de mivel az egyes tételek a mai napig egyeztetés tárgyát képezik, így a pontos összeg nem áll rendelkezésemre, ezért a kérdés összeg részét nem tudom megválaszolni.”
Azt is megkérdeztük, az önkormányzat indított-e pert a társasház ellen a tartozásának behajtására, de azt a választ kaptuk, ez nem nyilvános adat. Nem tiszta az önkormányzat tartozásának összege sem. Korábban többször azt ígérték, bemutatják az elszámolást, de ez nem történt meg, az összeget csak tippelni tudták. De ha a négyzetméterre fizetendő közös költséggel számoljuk az önkormányzat tulajdonrésze
után fizetendő összeget az elmúlt 16 évre, akkor kiderül: csaknem 200 millió forint közös költséget nem fizetett ki az önkormányzat. De bármekkora is a valós összeg, hiába halogatják Gajdáék, azt ki kell fizetni, hiszen a közös költség kötelező érvényű, így azt muszáj megfizetni, ahogyan erre Ékes Gábor (Fidesz-KDNP) korábbi alpolgármester is többször felhívta a figyelmet az előző ciklusban.
A társasház alapító okirata még 2000-ben készült, de a 2002 óta hatalmon lévő szocialista városvezetésnek ezt azóta sem sikerült rendeznie. Sőt, nemcsak a tartozást tologatják maguk előtt, hanem újabb, milliós anyagi teher keletkezett azzal, hogy a bíróság végzése ellenére nem fizetett az önkormányzat a társasháznak, hanem megvárták a végrehajtót.
Bukott perek
A közös költség behajtása érdekében ugyanis a társasház eddig négy próbapert indított az önkormányzattal szemben. Ebből az első kettőt, egy 7,4, és egy 5,9 milliós pert meg is nyertek, vagyis összesen 14,3 millió forintot kellett volna kifizetnie az önkormányzatnak, amelyet a jogerős végzés és a fizetési felszólítások ellenére sem tett meg. Mivel nem fizettek időben, így további 1,7 millió forintos végrehajtási költség is keletkezett, amelyet közpénzből kell kifizetni; ez a költség nem terhelné a kispestieket, ha az önkormányzat időben befizeti a tartozást. A harmadik pert is jogerősen megnyerte a társasház az önkormányzattal szemben, ebben 4,8 millió forint tartozást kell kiegyenlítenie az önkormányzatnak, de úgy tudjuk, megint csak a felszólításokat küldözgetik nekik. Az előzmények tudatában talán borítékolható, hogy a negyedik pert is megnyeri a társasház, ennek „tétje” kamatokkal együtt 18,7 millió forint, amelyet előbb-utóbb várhatóan szintén ki kell fizetniük. A kérdés, hogy Gajdáék meddig húzzák az időt, és mennyi plusz költséget halmoznak még fel az amúgy is tetemes tartozás mellé azzal, hogy nem jogszerűen járnak el?
Mindent a többségi tulajdonért?
Az elmúlt években az önkormányzat egyébként jól láthatóan azon dolgozott, hogy átvegye az irányítást a társasházban, és ez sikerült is neki a ma már 51 százalékos tulajdonrészével. Egyes hírek, álláspontok szerint a többségi tulajdon megszerzése érdekében még áron felül is vásároltak üzletet, igaz, a jelen piaci körülmények között nehéz megbecsülni, mi az, ami valóban áron felül vásárlásnak minősül. Egy érintett, de neve elhallgatását kérő piaci informátorunk szerint mindez azért is felháborító, mert egyrészt – elmondása szerint – a közel egymillió forintos havi közös költséget a kereskedők fizetik az önkormányzat helyett annak érdekében,
hogy a piaccsarnok működőképes legyen. Másrészt, így nem volt olyan nehéz többségi tulajdont vásárolnia az önkormányzatnak, hogy a közös költségen spóroltak. De mire is jó ez az 51 százalék? Ha csak arra nem, hogy
az 51%-ot élvező többség elengedje magának a 16 év alatt felgyülemlett adósságát – mondta.
Hiányoznak a szerződések?
A társasház által az önkormányzattól követelt közös költség jogalapja egyértelmű, ám nem ennyire egyértelmű
az önkormányzat által a társasháztól követelt földhasználati díj esete. Jószándékkal feltételezhetjük ugyan, hogy azért nem fizet az önkormányzat közös költséget, mert a társasház is tartozik a földhasználati díjjal, de a probléma ezzel kettős. Egyrészt a közös költség nem opcionálisan fizetendő, azt nem lehet szembeállítani más követeléssel, másrészt a kereskedőktől úgy tudjuk, hogy az önkormányzat által követelt használati díjra n ez pedig tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű elszámolást. Felmerül a kérdés, és nem csak akkor, amikor végignézünk a piacon: a baloldal vajon gondos gazdája-e a kerületnek?
|
RSS
