A kispesti gyermeknevelési és oktatási intézmények katasztrofális állapotban vannak, beszögelt ablakok, beázó tetők, elöregedett villany-és vízcsőhálózat, elavult épületek jellemzik. A legsürgetőbb munkák elvégzéséhez 1-1,5 milliárd forintra volna szükség. Mégis, egyetlen fillérrel sem szánnak többet idén erre a feladatra, mint az előző évben. Gajda Péter azonban azt már többször elmondta, hogy saját forrásból nem tudják megoldani az intézmények felújítását, ezért lehet, hogy hitelt fognak felvenni. Teszik mindezt úgy, hogy a kormány 2013-ban, alig három évvel ezelőtt 1,8 milliárd forint adósságot vállalt át Kispest Önkormányzatától. A kormány ugyanis korábban úgy döntött, átvállalja valamennyi önkormányzat adósságát épp annak érdekében, hogy 2014-től már teljes egészében a helyi fejlesztésekre koncentrálhassanak. Ez Kispest vezetésénél úgy sikerül, hogy miután a kormány megszabadította az önkormányzatot a közel kétmilliárdos adósságától, újabb hitel felvételére volna szükség.
Vagyonfelélés?
Kispestet 14 éve MSZP-s polgármester vezeti, és ez idő óta a kerület egyik első embere Gajda Péter. 2002-ben (lásd grafikon) Steinerné dr. Török Katalin (MSZP) adósság nélkül vette át a fideszes polgármestertől, Timár Bélától a kerületet, a kasszában ekkor még 90 millió forint plusz volt. Gajda Péter ekkor lett alpolgármester, és ekkor kezdődtek meg a telekeladások is; 2003-ban már 2 milliárd forint bevételt terveztek a vagyon értékesítéséből. Eladták a KÖKI melletti napközis tábor területét, az Ady Endre úti Hattyú strand területét, a Kossuth téri, ma is üresen álló területet többek között. De ebben az időszakban kezdték meg a KÖKI-vel szemközti terület szanálását is, kisajátításokkal tarkítva; közel 600 millió forintjába került Kispestnek, hogy a tulajdonába kerüljön a terület, mégis, azt közel 150 milliós veszteséggel, 450 millió forintért adta el már Gajda Péter polgármestersége idején az önkormányzat. Az indok az volt, hogy a magántulajdonos sportcsarnokot épít a területre, így ez belefér. Az üggyel kapcsolatban Gajda Péter korábban azt nyilatkozta, nem érte veszteség a kerületet, ám a tulajdonos soha nem építette fel az ígért sportcsarnokot. Ugyan a telket megvásárló cég jelentős késéssel, de 2011 év elején 1 millió euró (akkori árfolyamon kb. 280 millió forint) „bánatpénzt” fizetett az önkormányzatnak az elmaradó sportcsarnokért, hogy Kispest saját beruházásában építhesse meg a sportlétesítményt. De végül sportcsarnok nem épült a kerületben, a kapott pénzt felélték, és a magántulajdonban lévő telek is üresen áll a KÖKI végállomásnál.
Nem fejlesztésre költöttek
Amellett, hogy az évek során eladtak szinte mindent, amit csak tudtak, és a telekértékesítésekből származó bevételt javarészt vélhetően működésre élték fel, felvettek egy nagyobb hitelt is, amely után több száz milliós kamat terhelte a kerületet. És mivel az önkormányzat gazdálkodásában előremutató koncepció nem volt, 2010-re már közel 1,8 milliárd adóssága lett Kispestnek. Eközben pedig az önkormányzati bérlakás-állomány az elmaradó karbantartási és felújítási munkák miatt katasztrofálisan leromlott, csakúgy, mint a bölcsődék, óvodák, iskolák legtöbbje is tarthatatlan műszaki állapotba került. Egy-két, főként 2010 után történt óvoda-és bölcsőde fejlesztésen, illetve az Erkel iskola tornatermének megépítésén kívül szinte nagyobb fejlesztés nem történt a kerületben. Gajda Péter pedig még most is többet költ kommunikációra, mint az intézmények felújítására, miközben óvodákat önt el az esővíz, a falakat pedig sok helyen elborítja a penész. Nemcsak a felújításra, hanem sok esetben a kötelező karbantartásra, az állagmegóvásra sem fordítottak elegendő pénzt. Más kerületekben pedig mindeközben nemcsak pályázati pénzekből, hanem több helyütt saját forrásból oldja meg az önkormányzat az óvodák, bölcsődék felújítását.
Ismét hitel…
Az éveken áthúzódó hitelek után több százmillió forint kamatterhet fizetett ki az önkormányzat. Emellett tetemes összeget fordított a kerület a szanálásra és kisajátításra úgy, hogy közben érdemi fejlesztés nem történt a területen. És szintén tetemes az az összeg, amely a telekeladásokból befolyt az önkormányzat kasszájába, és amelyet tervezett, ésszerű gazdálkodással ütemezett karbantartásra és felújításra, valamint fejlesztésekre lehetett volna fordítani. Ha mindezt egybevetjük, láthatjuk, hogy Kispest önkormányzata ésszerű gazdálkodással már rég felújíthatta volna valamennyi intézményét. Ehelyett most, alig három évvel azután, hogy Kispest a Fidesz-KDNP kormánynak köszönhetően megszabadult a közel kétmilliárd forintos adósságterhétől, ismét hitelt venne fel az önkormányzat, hogy a szétesőben lévő intézményeket felújítsa. Kezdődne minden elölről, csak épp már alig van üres telek, amelyet el lehet adni…
